A dollár árfolyama percek alatt egyharmad jennel, 107,8 jenre ugrott a devizapiacon a tegnap reggeli európai kereskedés során, miután a japán kormány kiszivárogtatta, hogy a márciussal záruló folyó pénzügyi évben 79 ezer milliárd jenről 100 ezer milliárd jenre (930 milliárd dollár) emeli a jen gyengítését célzó intervenciókra szánt összeg felső határát. A következő pénzügyi évben a kormány még legalább 40 ezer milliárd jennel, 140 ezer milliárd jenre (1230 milliárd dollár) növeli az összeget, amit rövid lejáratú kincstárjegyek kibocsátásából fedeznek. Így a Bank of Japan (BoJ) napi 3,37 milliárd dollárt vásárolhat majd fel jen ellenében. Az első tizenegy hónapban a tokiói pénzügyminisztérium utasítására a BoJ mintegy 17,8 ezer milliárd jent adott el, hogy megakadályozza az exportot gyengítő jenerősödést, de az árfolyam az év eleje óta így is 11 százalékkal izmosodott. A piaci szereplők általában egyetértenek abban, hogy az intervenciók nem tudják megakasztani a trendet és nagy a valószínűsége a 105 jenre erősödésnek, sőt a 100 jenes lélektani szint elérése sincs kizárva jövő márciusig.
A hitelminősítők ugyanakkor nem nézik jó szemmel, hogy tovább dagad a japán államadósság, miközben lassan halad a bankrendszer és a vállalatok konszolidációja. A Fitch szerint a teljes japán államadósság, amely márciusban a GDP 140 százaléka, a G-7 államok között a legmagasabb arányú volt, a jövő év végére eléri a GDP 170 százalékát. Ezért a londoni hitelminősítő ugyan megerősítette a külföldi pénzben és a jenben fennálló japán adósságok AA és AA mínusz besorolásait, de ezeket negatív kilátásokkal tartja nyilván. A tokiói kötvénypiacot a bejelentés hidegen hagyta, amit a Mitsubishi Securities stratégája annak tulajdonított, hogy senkit nem érdekel, mit hordanak össze a hitelminősítők.
Bana Péter