Növekedésnek indultak a katonai kiadások az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért terrortámadások után. A leggazdagabb ipari országokban elsősorban azért, mert a terrorizmus elleni harcra fordított összegek jelentősen emelkedtek, de a GDP-arányos növekedés a Közel-Keleten volt a legnagyobb – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentéséből.
A világ kormányainak összesített kiadásaiból 2000-ben még csak 6,5–7 százalékot fordítottak katonai célokra, 2002-re ez 6,7–7,2 százalékra nőtt. Bár az emelkedés a GDP-hez viszonyítva nem túl jelentős, a növekmény 32–64 milliárd dollár. A legfejlettebb ipari országokban a katonai kiadások a GDP 2,6 százalékáról 2,9 százalékra nőttek, és a kiadásokon belüli részarányuk is az átlagnál nagyobb, 7–7,3 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy a legfejlettebb országok, amelyek a világ katonai kiadásainak több mint 60 százalékát adják, 2000–2002 között évente átlagban a GDP 0,2-0,3 százalékával növelték a fegyverekre költött összeget. A GDP-hez viszonyítva mégis a Közel-Keleten nőttek a leginkább – 0,2–1,6 százalék között – ezek a kiadások, így a térségben a hadiköltés átlaga a GDP 5 százalékáról 5,2 százalékára emelkedett. A jelentés megállapítása szerint a tárgyidőszakban a világon a legkevesebbet a latin-amerikai és a kelet-közép-európai államok, valamint az egykori Szovjetunió utódállamai költötték katonai célokra. Afrikában és Ázsiában pedig egyáltalán nem növekedtek az összegek, sőt a GDP-hez viszonyított arány szerint Afrikában még csökkentek is.
Bana Péter