A novemberi 67,2-ről decemberben 73,4 pontra emelkedett a mannheimi ZEW gazdaságkutató mintegy háromszáz intézményi befektető és elemző megkérdezése alapján kalkulált gazdasági és tőkepiaci bizalmi indexe. Ilyen derűlátás három és fél éve uralkodott utoljára a német tőzsdén. Az indexre, amely egy évvel ezelőtt mindössze 0,6 pontot mutatott, a piac ezúttal csak 70,4 pont körüli értéket várt. Az optimizmust megalapozzák a makroadatok, ezek közül is elsősorban a feldolgozóipari vállalatok rendelésállományának erőteljes bővülése, ami az USA gazdaságának szinte minden előrejelzést felülmúló mértékű növekedési üteme következtében lendületben tartja az exportot, noha az euró dollárral szembeni árfolyama immár naponta történelmi csúcsot dönt – áll a ZEW kommentárjában. A gazdaságkutató szerint az index további emelkedését vetíti előre, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetet a novemberi 87,5 százalék után csak a megkérdezettek 83,7 százaléka minősítette rossznak.
Az index 2000 januárjában mért 89,6 pontos történelmi csúcsa azonban elérhetetlen távolságba kerülhet, ha a kormánykoalíció a ma kezdődő egyeztető tárgyalásokon nem tud megállapodni a német felsőházban többségben lévő és a tervezett intézkedéseket korábban már elutasító ellenzékkel az adó- és munkaerő-piaci reformokról. Az egyeztetéseknek december 19-éig eredményre kellene vezetniük ahhoz, hogy a törvények jövőre életbe léphessenek. Az adóreformok keretében a kormány egy évvel előrehozná az eredetileg 2005-re tervezett adócsökkentést, ami 15,6 milliárd eurót hagyna jövőre az adófizetőknél, az ellenzék azonban nem akar belemenni abba, hogy ezzel egyidejűleg szűkülnek bizonyos adókedvezmények és 5 milliárd euróval nő az állami hitelfelvételi igény. A cigaretta adóját a kormány a Bundesrat jóváhagyása nélkül is megemelheti, de aligha teszi meg, mert az ügyet az ellenzék a többi adóval együtt kezeli. Az adóamnesztia kérdésében valószínű a megegyezés, de a kormány által kivetni tervezett vállalati minimumadót és a biztosítók befektetési veszteségeinek az adó terhére idén történő elszámolását az ellenzék elutasítja. A munkaerő-piaci reformok legvitatottabb pontja, hogy a kormány csökkentené az egy éve munka nélkül lévők segélyét, így ösztönözve az állástalanokat alacsonyabb képzettséget igénylő munka elfogadására. Az ellenzék azonban vitatja, hogy ilyen kemény megszorításokkal elérhető a 4 milliós munkanélküliség mérséklődése.
Bana Péter