A brüsszeli bizottság felméréséből kiderül, hogy a 15-ből 13 tagország nem tartja magát az 1997-ben aláírt megállapodáshoz, amelyben a fejlett ipari országok vállalták, hogy csökkentik a globális fölmelegedésért felelős hatféle gáz kibocsátását. Ezek szerint az EU 2008–2012 között 8 százalékkal kevesebb gázt juttathat a környezetbe, mint 1990-ben. Margot Wallström, a bizottság környezetvédelemért felelős tagja sürgette a tagállamokat, hozzanak intézkedéseket a következő egy–másfél évben, különben nincs esély a vállalt értékek elérésére. Ugyanis 2001-től ismét növekedésnek indult a gázkibocsátás, és ha ez így folytatódik, akkor nyolc helyett csak fél százalékkal esik vissza a kibocsátás az évtized végére. Csupán Nagy-Britannia és Svédország tartja magát a vállaltakhoz, a legrosszabb a helyzet Spanyolországban, amely 30 százalékkal haladja meg a vállalt értéket.
A csatlakozó országok közül Lengyelország és Magyarország 6, a többiek 8 százalékos csökkentést vállaltak. Általában jól állnak, a többség még túl is teljesített, Szlovénia kivételével, amely többet bocsát ki, Magyarország pedig éppen a vállalt szinten áll.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója viszont tegnap bejelentette, hogy Oroszország ebben a formájában nem ratifikálja a megállapodást, mert sérti gazdasági érdekeit. Ez – legalábbis egyelőre – a megállapodás jegelését jelenti, ugyanis hatályba lépéséhez 55 olyan ország ratifikációja szükséges, amelyek együttes gázkibocsátása meghaladja a globális volumen 55 százalékát. Mivel az Egyesült Államok (a legnagyobb szennyező) már korábban visszatáncolt, Moszkván áll vagy bukik a kiotói megállapodás realizálása. Szakértők nem értik a Kreml érvelését, hiszen Oroszország csak papíron szennyező, azaz mai kibocsátási értéke mélyen az 1990-es szint alatt van, ami azt jelenti, hogy "fölös" kvótáját eladhatja a túlszennyező ipari országoknak, és a bevételt környezetbarát eljárásokra fordíthatja.
Gordon Tamás