Az idei 2 százalék után jövőre 3, 2005-ben pedig 3,1 százalékkal nő a harminc tagország együttes bruttó hazai terméke (GDP) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap kiadott féléves prognózisa szerint. A bővülés motorja az Egyesült Államok lesz tartósan magas növekedéssel, amit főleg a hatékonyságjavítás, a beruházások és foglalkoztatás erősödése alapoz meg, míg a lakossági fogyasztás tekintetében az adócsökkentések hatásának elmúlta miatt szerényebb emelkedéssel kell számolni. Kockázati tényezőt jelent azonban a folyó fizetési mérleg és a költségvetés egyre növekvő hiánya, ami hektikus árfolyammozgásokat és magasabb kamatokat eredményezhet.
Az egyenletesnek mondható amerikai növekedéssel szemben Nyugat-Európában egyre gyorsuló expanziót hozhat az elkövetkező két év, bár az eurózónában 2005-re várt 2,5 százalékos GDP-bővülés még mindig kisebb az OECD-átlagnál. A növekedést elősegíti a vállalati eredmények javulása, a tőzsdék erősödése, valamint az, hogy a csekély - jövőre 1,5, 2005-ben 1,4 százalékos - infláció miatt alacsonyan maradhatnak a kamatok. Ugyanakkor a magas munkanélküliség következtében - a jövőre várt 9 százalékról 2005-ben csak 8,7 százalékra csökken a ráta - a lakossági fogyasztás nem fog megugrani, s emellett veszélyeztetheti a fellendülést az is, ha a dollár gyengül az euróval szemben.
A visegrádi országok közül várhatóan Szlovákiában lesz a leggyorsabb a gazdasági növekedés a következő két évben az erős működőtőke-beáramlásnak és az exportnak köszönhetően. Lengyelország esetében gondot jelent a tartósan magas munkanélküliség és a folyó fizetési mérleg hiánya, míg Csehországban az export és a beruházások erősödése ellenére a visegrádi átlagnál alacsonyabb növekedés várható, részben a belföldi kereslet gyengesége miatt.
A prognózis foglalkozik az OECD-n kívüli Kínával és Oroszországgal is, előbbinek 7,5, utóbbinak 5 százalék körüli növekedést jósolva a következő két évre. Oroszországgal kapcsolatban a jelentés kitér arra, hogy a Jukosz-ügynek kézzelfogható hatása lesz a jövő évi GDP-alakulásra a csökkenő külföldi beruházások és a tőkekimenekítés formájában, s ez csak erősödhet, ha a „támadás" esetleg kiterjed más vállalatokra is.
Papp Zoltán