A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fellebbviteli testülete tegnap megerősítette azt a júliusban hozott elsőfokú határozatot, amely szerint az Egyesült Államok megsértette a WTO-szabályokat, amikor tavaly márciusban 30 százalékig terjedő védővámokat vetett ki számos acéltermékre. Az intézkedés ellen az Európai Unió, Japán, Kína, Dél-Korea, Brazília, Norvégia, Svájc és Új-Zéland emelt panaszt. A WTO szabályai lehetővé teszik ugyan a védővámok alkalmazását abban az esetben, ha az érintett ágazatot létében fenyegeti az import, ám a tegnapi döntés indoklása szerint az USA nem tudta elégségesen bizonyítani, hogy acéliparát tönkreteszi a külföldi konkurencia.
A WTO várhatóan november végén hagyja jóvá hivatalosan a fellebbviteli testület határozatát, ezt követően Washingtonnak öt napja van a vámok eltörlésére. Ha ez nem történik meg, a panaszt tevő országok kereskedelmi szankciókat vezethetnek be. Az EU 2,2 milliárd dollár értékű amerikai árura vethet ki 100 százalékos vámot, ami egyet jelent a piacról való kizárással. A brüsszeli bizottság korábban már meg is nevezett egy sor – a papíráruktól a mélyhűtött zöldségeken és a cigarettákon át a Harley Davidson motorkerékpárokig terjedő – amerikai importterméket, melyeket vámmal sújtana. Pascal Lamy kereskedelmi biztos a minap úgy nyilatkozott, hogy az EU mindenképpen élni fog a szankciók jogával, ha más lehetősége nem marad. Egy másik vitában, amely az USA által az exportáló vállalatoknak nyújtott adókedvezményeket érinti, az EU a szintén neki kedvező WTO-döntés nyomán a múlt héten döntött arról, hogy 2004-től négymilliárd dollárnyi amerikai importot sújt vámmal (NAPI Gazdaság, 2003. november 6., 2. oldal).
Az acélvámokra válaszul bevezetendő szankciók listáját Brüsszel – a nagyobb politikai nyomás érdekében – kifejezetten úgy állította össze, hogy azok olyan amerikai államokat érintsenek, amelyekben George W. Bush nem mehet biztosra a jövő évi elnökválasztáson. Ugyanakkor a vámok megítélése az USA-ban is ambivalens. Az acélgyártók szerint az intézkedés segített munkahelyeket megőrizni, az acélfelhasználó ágazatok képviselői viszont azt hangoztatják, hogy az import korlátozása miatt bekövetkező áremelkedés miatt náluk sokkal több állás szűnt meg.
