A világ négy vezető jegybankja a gazdasági lassulásra válaszul több mint három éven át egymással versenyezve csökkentette az irányadó kamatokat, de a Bank of England (BoE) monetáris politikai tanácsának (MPC) tegnapi döntése már valószínűleg azt jelzi, hogy a monetáris enyhítési trend véget ért. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy azonnal szigorítási ciklus kezdődik. Alan Greenspan, a Fed elnöke tegnap közölte, hogy bár az amerikai gazdaság eredményei bátorítóak, nem sietnek a kamatok emelésével, amíg az infláció alacsony marad. Az MPC azzal indokolta 48 éves mélyponton lévő kéthetes repokamatának 25 bázisponttal, 3,75 százalékra emelését, hogy egyelőre ugyan nincs jele a gazdaság általános fellendülésének, de sem a háztartások költekezése, sem az ingatlanpiaci árak fölfelé ívelő lendülete nem mérséklődött, így a font korábbi gyengülését is figyelembe véve megnőtt az inflációs nyomás. A 12 havi infláció már tartósan meghaladja az MPC 2,5 százalékos célkitűzését – 2,9 százalék.
A piacok, amelyek az év végére 4, a jövő év végére 5 százalékos brit repokamatot áraztak már be, mérsékelten reagáltak a BoE várt lépésére: a határidős kamatkontraktusok jegyzései ledolgozták veszteségeiket, a font dollárral és euróval szembeni árfolyama gyakorlatilag meg se rezdült. Az Európai Központi Bank (ECB) természetesen nem követte a BoE példáját, miután a 2,1 százalékos uniós infláció alig magasabb a középtávú 2 százalékos célkitűzésnél, de a térségben sokkal kevésbé is láthatóak fellendülésre utaló jelek, mint Nagy-Britanniában. Az igazgatótanács ülésén először elnökölt Jean-Claude Trichet, aki a posztot Wim Duisenbergtől vette át; az elődjénél jobb kommunikátor hírében álló volt francia jegybankelnök sajtóértekezletén egyebek között kifejtette, hogy az árstabilitást nem fenyegeti veszély, már csak azért sem, mert az euró erős.
Bana Péter