Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága szerdán hagyja jóvá a csatlakozók felkészülését utolsó alkalommal elemző jelentését. A bizottság a jogfejezetek tételes áttekintésében zölddel jelzi, ha megfelelőnek ítéli a készültség fokát, sárgát kap a több erőfeszítést igénylő terület és pirosat a súlyos lemaradás. A magyar jelentésben a mezőgazdasági, illetve ezzel összefüggésben az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer és a vidékfejlesztés intézményi lemaradása kap várhatóan súlyos figyelmeztetést - ám a jogok korlátozását jelentő védzáradék nélkül. Későn indult a gazdaregisztráció, kérdéses, sikerül-e megbirkózni a csatlakozásig a várhatóan negyedmillió gazda bejegyeztetésével és késett a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer megteremtése is. Az állatok egységes nyilvántartása és azonosítása csak a szarvasmarhák esetében készült el, lemaradtak a ló-, kecske- és juhállomány felmérésével. Az országhatárokon tervezett tíz állat- és növény-egészségügyi hivatalból eddig csak négy állt fel. Törvénykezési lemaradás van az élelmiszer-biztonság, a közbeszerzés területén, az utóbbi pótlása nélkül nem is lehet pályázni közösségi támogatásra.
Feltűnő, hogy a magyar gazdaságpolitika értékelését végzők pozitívnak tekintik a költségvetési deficit lefaragására elhatározott létszámleépítést a közszférában, a bizottság más részlegénél azonban aggódnak, hogy a tízszázalékos csökkentés éppen a nyelveket beszélő, dinamikus és rugalmas, a változásokra jól reagáló fiatal réteget érinti majd, az apparátus merevebb, idősebb része a helyén marad. Ez az aggály azonban nem került be a jelentésbe, részben, mert a parlament még nem szavazott a költségvetésről. Kiemelik a azdaságpolitika negatívumait is: a magas költségvetési hiány egyik oka a bérnövekedés, káros, hogy ennek üteme meghaladta a termelékenyégét. A monetáris politika nem konzisztens, aláásta a forint iránti bizalmat, hogy a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke egymásnak ellentmondó utat követett. Tavasszal még pirossal fenyegetett a belső pénzügyi ellenőrzés helyzete, mostanra ebben javulást látnak. Egyes hazai sajtóhírekkel szemben a jelentés - pártatlansága megőrzése érdekében - nem tér ki a PSZÁF körüli konfliktusra. Brüsszeli vélemény szerint a schengeni határvédelem feltételeit Magyarország teljesíti a legjobban.
Ezzel kapcsolatban a bizottságnál hangsúlyozzák, hogy nem az unión, hanem egyedül Budapesten múlik, hogy májustól útlevél nélkül lehessen az EU összes tagállamába utazni: a kormánynak el kell döntenie, a háromféle személyi igazolvány közül melyik alkalmas külföldi utazásra és erről tájékoztatnia kell az egész uniót. Bírálja a jelentés a fogyasztóvédelmet, bár bizottsági források elismerik, hogy nehéz objektív képet festeni. A bírálatnak ugyanis nyelvi okai is vannak, például a több ezer direktíva magyarra átültetésében, illetve ezek ellenőrző fordításában eltérések mutatkoztak.
A bizottságnál a Napi Gazdaságnak elmondták, hogy hatalmas a nyomás a tagállamok gyógyszeripara felől, hogy lépjenek közbe, a magyar kormány tartsa magát elődje ígéretéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Ám Brüsszel tehetetlen: Budapest csak a csatlakozásra vállalta az árképzés átláthatóságát garantáló direktíva átvételét, a gyógyszergyártók legfeljebb a bírósághoz, de nem a bizottsághoz fordulhatnak.
A 10 csatlakozóról már nem készül több átfogó országjelentés, azt azonban nem zárják ki Brüsszelben, hogy tavasszal átvilágítják azokat a szektorokat, ahol most a legtöbb problémát azonosították. Erről feltehetően a decemberi EU-csúcs dönt.
