A jen árfolyama tegnap három éve nem látott szintre erősödött a dollárhoz képest, miután a Bank of Japan (BoJ) csak az ázsiai kereskedési időben interveniált a devizapiacon. A tokiói tőzsde Nikkei-225 irányadó indexe a japán ipari termelés meglódulásától is hajtva negyedik napja emelkedett egyfolytában, erősítve azokat a várakozásokat, hogy továbbra sem lankad a külföldi tőkebeáramlás lendülete. A külföldiek az utóbbi fél év 27 hetében egy hét kivételével valamennyiben nettó befektetők voltak a tokiói tőzsdén, így a BoJ hiába vásárolt fel az idén 125 milliárd dollárt, a jen mégis 14 százalékkal értékelődött fel a dollárhoz képest. Tegnap késő délelőtt a dollárért 107,86 jent kellett csak adni, mert a BoJ a 108-as szint védelme érdekében csupán 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összeget vett.
A jelenség hátterében egyebek között a makroadatok utóbbi időben tapasztalható javulása áll. Az ipari termelés szeptemberben 3 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest, ami tavaly május óta a leggyorsabb ütem. A piac csak 1,5 százalékos bővülést várt. A növekedés oka az export megugrása: a GDP egynyolcadát adó kivitel szeptemberben 9,2 százalékkal nőtt éves összevetésben, főleg a kínai megrendeléseknek köszönhetően - véli a Barclays Capital Japan elemzője. A gazdaság egyre jobb teljesítménye erősíti a jent, ami viszont azzal a kockázattal jár, hogy ismét lelassul az export, ezért a tokiói pénzügyi vezetés lassítani akarja a jen izmosodását. Ebből a szempontból kulcsfontosságú, hogy John Snow amerikai pénzügyminiszter ma esedékes szenátusi meghallgatásán miként nyilatkozik a devizaárfolyamokról. A UBS vezető devizastratégája szerint Snow nem fogja nyíltan bírálni sem a jüan tíz éve rögzített árfolyamából nem engedő Kínát, sem a jen gyengítése érdekében folyamatosan interveniáló Japánt, mert ez egyenlő lenne a kereskedelmi szankciókhoz vezető lépések előkészítésével.
Bana Péter