Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mintegy 30 000-féle vegyipari terméket érinthet az új uniós szabályozás, amelynek során harmonizálják a különböző vegyi anyagok engedélyezésének feltételeit. Az EU brüsszeli bizottsága ma dönt arról, hogy az irányelvek a termékek mekkora körére terjedjenek ki, és mennyiben kell figyelembe venni, hogy végtermékről vagy a gyártási folyamat részeredményéről van-e szó. A szabályozás terve körül éles vita alakult ki az ipari és a környezetvédő lobbi között. Az előbbi az EU versenypozícióját félti, az utóbbi főként közegészségügyi megfontolásból a szigorúbb törvénykezést sürgeti. A brüsszeli bizottság becslése szerint az új regisztrációs eljárás a fokozatos, 11 éven keresztül történő bevezetés során 2,8-5,1 milliárd euróba kerülne, míg a vegyipar ennél sokkal elrettentőbb költséggel, 54 milliárddal kalkulál, és egymillió munkahely megszűnésével fenyeget. Az utóbbinak annyit már sikerült elérnie, hogy az EU legutóbbi csúcstalálkozója úgy döntött, hogy a bizottsági javaslatot nem a környezetvédelmi, hanem a versenypolitikáért felelős tárca hagyja jóvá.
A csúcs brit, francia és német nyomásra figyelmeztette a bizottságot, hogy a direktíva nem áshatja alá az EU világkereskedelmi versenypozícióját. Brüsszel már enyhített a javaslaton, amikor a kötelező regisztráció köréből kivonta a gyártási folyamat során keletkező, de további eljáráson áteső anyagokat, valamint a polimereket (NAPI Gazdaság, 2003. október 22., 8. oldal). A szigorúbb szabályozás követelő Margot Wallström környezetvédelmi biztos mindent elkövet annak érdekében, hogy a direktíváról formálisan szavazzanak - ami igen ritka a testület életében, általában konszenzussal döntenek. Egy közelmúltban elvégzett vérvizsgálat eredményére is hivatkozik. A hivatkozott lelet azonban DDT-t is kimutatott, noha a vegyszert több mint két évtizede betiltották az unióban... Az új direktíva legkorábban 2006-ban lép hatályba, és a tagállamok 11 esztendőt kapnak a nemzeti törvénykezésbe történő átültetésére.
