Ha az EU tagállamainak pénzügyminiszterein múlik, akkor az Európai Unió alkotmányában jelentősen korlátozzák az Európai Parlament (EP) költségvetési és a brüsszeli bizottság pénzügyi hatáskörét. A miniszterek jelentős része azért harcol, hogy az unió költségvetése ügyében ne a parlamenté legyen az utolsó szó, a vétójog maradjon a tagállamoknál. Emellett el akarják érni, hogy ne kaphassanak figyelmeztetést Brüsszeltől, ha pénzügy- és gazdaságpolitikájuk megbicsaklik és nem tudják tartani a stabilitási és növekedési megállapodásban vállaltakat. Brüsszeli értesülések szerint a miniszterek ebben állapodtak meg legutóbbi nem hivatalos olaszországi találkozójukon, amit igyekeztek titokban tartani. Brüsszelben ma külügyminiszteri értekezlet foglalkozik (az alkotmányozó kormányközi konferencia keretében) az EU-s intézményekre vonatkozó javaslatokkal. Az alkotmánytervezet felhatalmazza a bizottságot, hogy idejekorán figyelmeztethesse a stabilitási megállapodás megsértőjét, a miniszterek ezzel szemben maguk akarják eldönteni, mikor indokolt az előzetes figyelmeztetés. Ugyancsak az asztalon fekvő tervezet szerint a jövőben az EP-nek vétójoga volna az unió költségvetéséről. Ezt főként a nettó befizetők nehezményezik, és inkább egyfajta tanácsadásra korlátoznák a parlament jogkörét, fenntartanák viszont saját vétójogukat, szemben a tervezet minősített többségre tett javaslatával.
A külügyminiszterek mai menüje: a bizottság összetétele (legyen-e minden tagállamnak teljes jogú képviselője); mely területekre terjesszék ki a minősített többségi szavazást és mi legyen a definíciója (a tervezet szerint a tagállamok egyszerű többségének képviselnie kell az uniós lakosság háromötödét); az EU külügyminiszteri posztjának létrehozása és a védelempolitikai együttműködés. Ma kerül szóba a nemzeti és etnikai kisebbség jogvédelmére tett magyar javaslat is. A soros olasz elnökségnek az alkotmánytervezetről szétküldött kérdőívére mintegy nyolcvan módosító indítvány érkezett. A magyar kormányfő a legutóbbi brüsszeli EU-csúcson megígérte, hogy a római kérdőívre adott magyar álláspont felkerül a külügyminisztérium honlapjára.
