A cseh kormány óvatos nemzeti stratégiát fogadott el az eurózónához történő csatlakozásról, amely a közös pénz bevezetését legkorábban 2009-2010-re irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy Csehország csak később kíván tagja lenni az eurózónának, mint az egyaránt 2008-as csatlakozási dátumot kitűző Magyarország és Lengyelország. A prágai gazdasági kabinet és a jegybank által közösen jegyzett dokumentum ugyan a lehető leghamarabbi időpontban javasolja a koronának az euróval való felváltását, de ennek teljesíthetőségét illetően elsődlegesnek tartja az állami pénzügyek rendbetételét. A tervezet ennek szellemében megállapítja, hogy a stabilitási paktum kritériumainak teljesítése, amely előfeltétele az eurózónához való csatlakozásnak, reálisan 2009-2010 tájékán várható. Az euró bevezetéséhez egyaránt szükséges az államháztartás sikeres konszolidálása, az eurózónához való konvergencia elégséges mértéke és a szerkezeti reformok terén a megfelelő előrehaladás - áll a dokumentumban.
Csehország a tervezet szerint a lehető legtovább kívül marad az eurózóna előszobáját jelentő ERM-II. árfolyamrendszeren és csak a minimálisan elvárt két évet tölti majd el ott a korona. (Az ERM-II. rezsim keretében az euróhoz rögzítik az adott pénz középárfolyamát és ettől mindkét irányban 15 százalékos lehet az ingadozás.) A stabilitási paktum követelményei szerint az államháztartási hiány maximum a GDP 3 százaléka, az államadósság a GDP 60 százaléka lehet, így az euró mielőbbi csehországi bevezetésének útjában álló legfőbb akadály, hogy az államháztartási hiány az EU számvitele szerint az idén eléri a GDP 7,6 százalékát és jövőre csak 5,9 százalékra csökken, azaz még mindig nagyságrenddel meghaladja a 3 százalékos plafont és az érték magasabb, mint amit Magyarország - 3,8 százalék -, valamint Lengyelország - 5,7 százalék - tervez.
Bana Péter