Az üzletek egynapos bojkottálására hívta fel az olasz vásárlókat a több fogyasztói szervezetet egyesítő Intesa, tiltakozva az áremelkedések ellen, amit szerintük az euró bevezetése idézett elő. A szervezők állítása szerint sikeres volt az akció: tegnap átlagosan 30 százalékkal csökkent a szupermarketek és az üzletek forgalma, Torinóban és Nápolyban ennél is nagyobb mértékben, 39, illetve 42 százalékkal zuhantak a bevételek.
Az olasz statisztikai hivatal most közzétett adatai szerint augusztusban 2,8 százalékos volt a 12 havi infláció, a fogyasztóvédők azonban ezt felháborító hazugságnak tartják, ezért pert kívánnak indítani a hivatal ellen. Szerintük az árak legalább 12 százalékkal magasabbak a tavalyinál. Hasonló vádak az euró közel két évvel ezelőtti bevezetése után számos országban elhangzottak, elsősorban arra hivatkozva, hogy a boltosok az átálláskor felfelé kerekítették az árakat, de azóta Olaszország kivételével nagyjából elhaltak ezek a panaszok. Annak pedig senki sem ad igazán hitelt, hogy az Istat nagyságrendi tévedést követne el az évente kiigazított fogyasztói kosáron alapuló inflációszámításban. Azt azonban a statisztikusok is elismerik, hogy az emberek jogosan érzik a hivatalosnál magasabbnak az inflációt. A legnagyobb mértékben ugyanis az élelmiszerek és a kisebb árucikkek drágulnak, amit általában készpénzért vásárolnak, miközben a zömmel hitelkártyával fizetett tartós fogyasztási cikkek ára nem változik, ez azonban a vevő számára kevésbé érzékelhető. Ez a szubjektív benyomás viszont tényleges gazdasági következményekkel jár, amennyiben visszatartja a vásárlástól a fogyasztókat, a belső fogyasztás gyengesége pedig meghatározó elem lett az egy évtizede első olaszországi recesszió kialakulásában.
Barabás János T.