A New York-i World Trade Center (WTC) elleni terrortámadás megingatta az Egyesült Államok sérthetetlenségébe vetett hitet. Az emberek azért lassan megnyugszanak: az amerikaiaknak csupán 15 százaléka hiszi, hogy a következő hónapokban újabb támadás érheti az USA-t, míg februárban még 35 százalék tartott ettől. A magyarok egyáltalán nem félnek: az Egyesült Államokat ért terrortámadás második évfordulóján, szeptember 11-én induló Budapest–New York járat 90 százalékos telítettségű – mondta lapunknak Krebsz Adrienn, a Malév szóvivője.
De az még mindig kérdéses, hogy miként lehet biztosítani az Egyesült Államok védelmét, noha az amerikai kormány hatalmas összegeket költ erre. A növekvő importigény miatt kulcsfontosságú kikötők védelme alulfinanszírozott, miután Bush elnök egy centet sem különített el e célra a költségvetésben. Ugyanakkor mutatós eredményeket tud felmutatni Tom Ridge, a CIA-tól a határőrségig terjedő tevékenységű, a terrortámadás után létrehozott hatalmas belbiztonsági minisztérium vezetője. A határőrség olyan rendszerrel kísérletezik, amely érzékeli, ha egy ember vagy gépkocsi megkísérli keresztezni a határt – amelyet 19 külföldi kikötő felügyeletében való részvétellel igyekeznek kitolni. A repülőtereken minden csomagot átvilágítanak, a napokban kezdődött meg 525 televíziós térfigyelő rendszer kiépítése, és – többek között az EU tagjainak elégedetlen morgásától kísérve – rendkívül megszigorítják a beutazásokat. A terroristák legalábbis elhalasztották bizonyos akcióikat, mert érzékelték a biztonsági intézkedéseket – nyilatkozta Ridge. Az al-Kaidát azonban az afganisztáni és az iraki háború ellenére mind ez idáig nem sikerült felszámolni, Oszama bin-Laden vélhetően életben van. A terrorhálózat pénzcsapjait az Egyesült Államokban gyakorlatilag elzárták, és Európában is vannak erre utaló jelek. Az al-Kaida viszont taktikát váltva csempészéssel szerez új forrásokat.
A légitársaságok már a merényletek előtt is vesztésre álltak, némelyik a csőd szélén táncolt. Mára ugyan az utazási kedv valamelyest visszatért, de az esetleges terrortámadás veszélye miatt a British Airways azt fontolgatja, hogy több mint 300 gépből álló flottáját rakétaelhárító rendszerrel látja el. Ez gépenként mintegy 1 millió fontba kerülne. A félelmet az váltotta ki, hogy augusztusban az USA-ban letartóztattak egy brit állampolgárt, aki hordozható rakétát akart eladni egy magát az al-Kaida tagjának kiadó FBI-ügynöknek.
A biztosítók nem könnyen adják be a derekukat. A WTC bérbeadója szerint a két ikertorony lerombolása nem egy, hanem két támadás volt. Ez 7 milliárd dollár kártérítést jelentene, szemben a biztosítók által elismert 3,5 milliárd dollárral. Az ügyben egy New York-i feljebbviteli bíróság dönt, de nem lesz könnyű dolga, mert a bérbeadó hat héttel a támadás előtt vette át a tornyokat, és a repülőgépek becsapódásakor a biztosítási szerződések végleges változata még nem volt aláírva. A WTC környékén is dúl a harc: a toronyházakban és a közelben működő vállalkozások anyagi túlélését segítő alapítvány 539 millió dollárjából 144 millió a rászoruló vendéglők és utcai árusok helyett gazdag befektetési cégekhez és pénzügyi szolgáltatókhoz került, további 50 millió jórészt olyan ügyvédi irodák számláin landolt, amelyek nem voltak károsultak. Az újjáépítést illetően is keserű küzdelem folyik. A múlt héten az áldozatok hozzátartozói az építési területen tüntettek azon tervek ellen, amelyek a megmaradt alapokra képzelik el az újjáépítést. Szerintük a terület a romok alatt meghalt több ezer ember szent temetője. A februárban nyilvános pályázat nyomán győztesnek kihirdetett pályamunka két alacsonyabb és egy 541 méter magas tornyot tervez. Daniel Libeskind német származású építésznek a 411 méter magas eredeti tornyot túlszárnyaló művészi víziója bár népszerű, egyre inkább beleütközik a praktikumot, azaz a keresletet előtérbe helyező üzleti érdekekkel, így az eredetileg 2005-ben megkezdeni tervezett építkezés, amely egyesek szerint 20 évig is tarthat, minden bizonnyal halasztást szenved.
Bana Péter