Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Franciaországban elszabadult az államháztartási hiány, ami várhatóan azzal a következménnyel jár, hogy idén az eurózóna egésze túllépi a stabilitási és növekedési paktumban előírt 3 százalékos GDP-arányos deficitet - jelentette be tegnap Gerassimos Thomas, az EU brüsszeli bizottságának gazdasági és monetáris ügyekért felelős szóvivője. A bizottság tavasszal még azt várta, hogy az eurózóna egészében 2,5 százalékos lesz a deficit. Párizs hétfőn értesítette a bizottságot, hogy idén várhatóan 4 százalékos lesz a GDP-arányos államháztartási hiány, és Thomas emlékeztetett arra, hogy ez lényegesen magasabb annál, amit júniusban a francia pénzügyminiszter uniós kollégáinak jelzett. Párizs, ígéretével ellentétben, mindeddig nem tett komolyabb erőfeszítést a hiány leszorítására - tette hozzá a szóvivő. Noelle Lenoir, a párizsi kormány Európa-ügyi minisztere ugyanakkor közölte, hogy Franciaország jövőre is nehezen tudja számottevően lejjebb szorítani a hiányt. A francia deficit már tavaly is a GDP 3,1 százalékára rúgott, ugyancsak meghaladva a maastrichti plafont.
Francis Mer francia pénzügyminiszter bejelentése szerint az államháztartási hiány azért lépi túl jócskán az év elején prognosztizált 3,4 százalékos arányt, mert a gazdaság annyira lelassult az első félévben, hogy biztosan nem érhető el az ez évre várt 2-2,5 százalékos GDP-növekedés. Ugyanakkor Mer nem hagyott kétséget afelől, hogy folytatják az adók csökkentését, mivel a foglalkoztatás és a magánfogyasztás élénkítésétől várják a gazdaság felpörgését.
Az eurózóna gazdaságilag legerősebb állama, Németország ugyancsak a stabilitási paktum rugalmasabb értelmezését szeretné elérni, és ebben várhatóan partnere lesz az EU soros elnöki tisztét betöltő Olaszország is, amely az elemzők szerint nehezen tudja idén 3 százalék alatt tartani a hiányt. A három legerősebb gazdaság lazítási törekvése azonban az elkövetkező hónapokban várhatóan beleütközik a brüsszeli bizottság, az Európai Központi Bank (ECB) és több uniós ország ellenállásába, amikor a tagállamok összeállítják jövő évi költségvetési terveiket.
