A január-márciusi 0,3 százalék után az április-június közötti három hónapban 0,6 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) Japánban, így már a hatodik egymást követő negyedévben növekedett a gazdaság. A piac által várt 0,2 százalékot jóval meghaladó adat azt jelenti, hogy éves szintre kivetítve az előző negyedévi 1,2-ről 2,3 százalékra ugrott a növekedés üteme. A mérték gyakorlatilag megegyezik az Egyesült Államokban regisztrált 2,4 százalékkal. Az ötödik éve tartó defláció mindazonáltal folytatódik: az árdeflátor ezúttal mínusz 2,1 százalékot mutatott. A kedvező növekedési adat mindenesetre nem is jöhetett volna jobbkor a reformígéreteknek köszönhetően két évvel ezelőtt posztjára került miniszterelnöknek. Koidzumi Dzsunicsírónak így minden esélye megvan arra, hogy a kormányzó Liberális Demokrata Párt a szeptember 20-i elnökválasztáson újra bizalmat szavazzon neki.
A japán exportőrök ki tudták használni, hogy legnagyobb felvevőpiacukon, az Egyesült Államokban ugyancsak dinamikussá vált a fellendülés, és hogy a japán jegybank nem engedte meg a jen erősödését a dollárral szemben. A jegybank az első hét hónapban nem kevesebb, mint 9,03 ezer milliárd jent adott el ennek érdekében, igaz, a hatalmas összeg is csak arra volt elég, hogy a kurzus ne essen 118 alá. A növekedést az export 1 százalékos emelkedése mellett a vállalati állóeszköz-beruházások 1,3 százalékos és a GDP több mint felét adó lakossági kiadások 0,3 százalékos bővülése fűtötte. A Nikkei-225 index - elsősorban az exportpapíroknak köszönhetően - az április végi húszéves mélypontról 26 százalékot erősödött, de a jegybank még nem döntött, hogy egy évvel meghosszabbítja-e a szeptemberben lejáró 3000 milliárd jen összegű bankrészvény-vásárlási programját, így könnyen törékenynek bizonyulhat az árfolyam-emelkedés.
Bana Péter