Az első negyedévi 1,4 után a második negyedévben váratlanul 2,4 százalékra gyorsult az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) bővülése a tegnapi hivatalos washingtoni bejelentés szerint, vagyis jelentősen meghaladta a Wall Street által várt 1,4-1,5 százalékos növekedést. Ezt több tényező tette lehetővé, így a lakossági kiadások 3,3 százalékos növekedése, amit fűtött az adócsökkentés is. Az eddig kritikus pontot jelentő vállalati beruházások 2000 második negyedéve óta a legtöbbel, 6,9 százalékkal nőttek, ezen belül a számítástechnikai kiadásokra fordított összeg 7,5 százalékkal emelkedett. Az iraki háború 44 százalékkal dobta meg a katonai kiadásokat, amelyek az 1951-es koreai háború óta a legmagasabbra emelkedtek. A Goldman Sachs elemzői a két hátralévő negyedévben 3, illetve 4 százalékos GDP-bővülést várnak, vagyis úgy látszik, végre beindult az amerikai lokomotív.
Európában ugyanakkor, bár számos makroadat pozitívan alakult, így a tegnapi jelentések szerint az előző havi 2-ről 1,9 százalékra csökkent az eurózóna inflációja júliusban, és mind több jel utal kezdődő élénkülésre, meglepően rossz a hangulat. Az eurózóna üzleti bizalmi mutatója a júniusi -0,70-ról júliusban -0,89-ra romlott. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap 2,4-ről 2 százalékra rontotta jövő évi GDP-növekedési prognózisát, és figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és az eurózóna között egyre nő a szakadék. Szerinte ezen csak fájdalmas szerkezeti reformokkal tudnak változtatni az európai országok. Az Európai Központi Bank (ECB) mindenesetre nem látott okot arra, hogy újabb kamatcsökkentéssel élénkítse a gazdaságot, a cseh jegybank azonban igen: tegnap váratlanul 25 bázisponttal leszállította a hitelköltségeket, a történelmi mélypontot jelentő s az ECB-ével azonos 2 százalékra.
Részletek a 2. oldalon ä
Barabás János T.