Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mars Odysseia legutóbb hidrogént is ki tudott mutatni, amely minden bizonnyal a felszín alatti jégben van megkötve és onnan szabadul ki. Ám műszerei csak néhány méter mélységig tudtak lehatolni.
A Mars Express, amely decemberben érkezik a Marshoz, olyan radarral rendelkezik, amely a felszín alá hatolva képes kimutatni a víz jelenlétét, ám ez csak száz méteres mélység alatt képes erre.
A következő lépésben egy szonda visz magával megfelelő radarberendezést. A radarral viszont az a baj, hogy a cseppfolyós vizet észleli, a jeget viszont könnyen összetéveszti a szilárd kőzetekkel.
Egy francia kutató szerint a megoldást a radon jelentheti. A radon a földi és marsi kozetekben is általában megtalálható urán, radioaktív bomlása során keletkezik. A radon atommagok nagy sebességgel lépnek ki és ezért általában beágyazódnak a környező kőzetbe. Ha viszont előtte vízen kell áthaladniuk, akkor lelassulnak és ezért nem ágyazódnak be, hanem a felszínre diffundálnak.
Bár a radon felezési ideje rövid, a ritka marsi légkörben akár húsz méter magasba is feljuthat és egy egyszerű, néhány tizedgramm súlyú, mozgó alkatrészek nélküli alfasugárzás-észlelővel kimutatható.
