Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU pénzügyminiszterei tegnapi tanácskozásukon ellenezték Jacques Chirac francia köztársasági elnök azon kezdeményezését, hogy átmenetileg enyhítsenek az erős euró védelmében elfogadott növekedési és stabilitási megállapodáson. A francia államfő szerint a költségvetési hiányt korlátozó szabály útját állja a növekedésnek. A stabilitási csomag elég rugalmas ahhoz, hogy lehetővé tegye a gazdaság növekedési pályára állítását – nyilatkozta Pedro Solbes, az EU brüsszeli bizottságának pénzügyekért felelős tagja. Még a legérintettebbek – köztük Hans Eichel német miniszter – is úgy látják, hogy a stabilitási egyezmény nem szorul korrekcióra, s ha rajtuk múlik, marad a költségvetési hiányt legfeljebb a GDP három százalékáig engedélyező feltételrendszer. A francia deficit viszont valószínűleg jövőre sem kerül 3 százalék alá, és kérdés, mikorra érik be a tervezett berlini adócsökkentés első gyümölcse, vagyis tovább emelkedik-e jövőre a német deficit. Ez utóbbit illetően egyébként a minisztereknek rövidesen arról kell dönteniük, hogy a megállapodás értelmében kirójanak-e pénzbüntetést. Ha nem, az mégiscsak Chirac javaslatának elfogadásával érne fel, amit Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter úgy értelmezett, mintha Párizs az euró ellen intézett volna támadást. Ugyancsak tiltakozott az osztrák gazdasági miniszter is, ami érthető: mindkét ország sokat tett költségvetése megzabolázása érdekében. Csakhogy azt a pénzügyminiszterek is tudják, hogy szűk a mozgástér. Európának friss tőkére van szüksége, a nagyszabású infrastruktúrafejlesztő beruházásokra a magántőke nem mozdul eléggé, vagyis az államnak is be kell segítenie. Az EU soros olasz elnöke, Giulio Tremonti pénzügyminiszter szerint vissza kell térni a kilencvenes évek elején született Delors-tervhez, ami azt jelenti, hogy a tagállamok közlekedési és energetikai hálózatfejlesztő beruházásainak összesített értékét a GDP 0,5-1 százalékával kellene megemelni. A jelenlegi, évente átlagosan 25 milliárdos beruházással a tagállamok csak jó húsz esztendő alatt valósíthatnák meg a bizottság nemrégiben felülvizsgált, újraszabott TEN programját.
