A mintegy 50 országban - köztük Magyarországon - felvett 3 600 felsővezetői interjú alapján készült tanulmány szerint a gazdasági bűnözés tekintetében világszerte a legveszélyeztetettebbek azok a nagyvállalatok, amelyeknek több mint ezer munkatársa van egy országban. E vállalati kör vezetői közül 52 százalék jelezte az elmúlt két évben történt valamilyen gazdasági bűncselekmény tényét. A külföldi, olykor kevésbé ismert országokban megvalósított befektetések, a vezetés kontrolljának gyengülése, és csalásikockázat-kezelő rendszerekbe való befektetések mind a nagy vállalatoknál jelentkező magasabb észlelési arány magyarázatai. Összehasonlításképp: a kisebb cégek vezetői közül 37 százalék számolt be bűncselekményről.
A PwC szerint a gazdasági bűnözésből származó pénzügyi veszteséget nagyon nehéz számszerűsíteni, különösen az olyan kevésbé kézzelfogható esetekben, mint a számítógépes csalásoké, az áldozattá vált vállalatok egyharmada nem is volt képes megbecsülni az okozott kár nagyságát. A felmérést készítő cég szerint a károk valós értéke vállalatonként megközelíti a 2,2 millió dollárt.
A tanulmány összefoglalója rámutat, hogy a gazdasági bűnözés fontosabb következményekkel járhat a hírnév, a márkaarculat és a munkavállalói morál terén is.
A cégek döntő többsége nincs megfelelően felkészülve a gazdasági bűnök megelőzésére és kezelésére: a vállalatok kevesebb, mint 30 százalékában létezik valamilyen, a csalással kapcsolatos tréning azon felsővezetők számára, akiknek felelősségi körébe tartozik a gazdasági bűnesetek kezelése. A PwC értékelése szerint jelenleg túl sok cég bízza magát az olyan kevésbé kézzelfogható védelmi eszközökre, mint például az etikai kódexek és eljárások, holott a célzott kockázatkezelő módszerek eredményesebbek lennének.
