Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Leszek Miller lengyel kormányfő a csatlakozáspártiak győzelmét hozó hét végi népszavazás eredményének ismertté válása után rögtön bejelentette: bizalmi szavazást kér a parlamentben a kisebbségben lévő baloldali kormány támogatottságának erősítése céljából. Ennél is fontosabb azonban az a gazdaságpolitikai fordulatot sejtető bejelentése, hogy sürgős szükség van egy gazdasági reformcsomag végrehajtására, és ennek irányítását Jerzy Hausner gazdasági miniszterre bízza. A gazdaságirányítás koordinálásának centruma mostantól a gazdasági minisztérium lesz. Ez felborítja a rendszerváltás óta gyakorlatilag töretlen modellt, amelyben a gazdaság irányításában a pénzügyi tárcáé és annak vezetőjéé a meghatározó szerep.
Miller döntése ugyanakkor választást jelent két, egymással hónapok óta rivalizáló gazdaságpolitikai koncepció között is. Grzegorz Kolodko pénzügyminiszter olyan reformprogramot dolgozott ki, amelynek elsőrendű célja a gazdasági egyensúly megteremtése, emellett az uniós tagság és az eurózónához való mielőbbi csatlakozás előkészítése. Az adó- és egyéb kedvezmények felszámolását, valamint a költségvetési hiány drasztikus csökkentését tartalmazó tervezet a lakosságnál és bizonyos kormánykörökben egyaránt heves ellenállást váltott ki. Ennek állt élére Jerzy Hausner gazdasági és munkaügyi miniszter, aki szerint az euróra való mielőbbi átállásnál jelenleg fontosabb a gazdaság élénkítése, a vállalkozások támogatása és új munkahelyek teremtése.
A miniszterelnök a népszavazás után pártja vezetőségével találkozva gyakorlatilag Hausner gazdaságélénkítő programját vázolta fel a jövő útjaként és állást foglalt az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése mellett. Ennek véleménye szerint - mint a Rzeczpospolita című befolyásos varsói lap írta - három feltétele van: következtében nem csökkenhetnek a költségvetési bevételek, a legszegényebbek helyzete nem romolhat, és a változásnak a monetáris politika mélyreható változásával kell párosulnia. Ennek eleme kell legyen többek között a további kamatcsökkentés és az antiinflációs politika lazítása. A legnagyobb lengyel munkaadói szervezet értesülések szerint 18 százalékos kulcsot javasol, és ezt támogatja a kormányfő is. Kolodko szerint azonban az egykulcsos adó szociálisan igazságtalan és gazdasági szempontból indokolhatatlan. A tárca szerint az egykulcsos jövedelemadónak minimum 21,5 százalékosnak kellene lennie ahhoz, hogy ne borítsa fel a büdzsét.
