A dollár tegnap délelőtt az euró bevezetésének másnapja, azaz 1999. január 3-a óta nem látott szintre, 1,1740 euró/dollárra gyengült. Így a dollár közel negyven százalékot vesztett értékéből, hiszen 2000-ben az eurót 0,8225 dollárért is adták. Egyúttal tegnap az amerikai pénz hatéves mélypontra esett a kanadai dollárral és a svájci frankkal szemben, kétéves mélységben is járt a jenhez képest, miután John Snow amerikai pénzügyminiszter két héten belül immár legalább ötödször tette egyértelművé, hogy a dollár gyengülését nem tekinti nagymértékűnek, szerinte csak szerény árfolyam-elmozdulásról van szó. Devizastratégák úgy vélik, hogy ez volt eddig a legvilágosabb jelzés a Clinton-adminisztráció pénzügyminisztere, Robert Rubin nevével fémjelzett erősdollár-politikától való eltávolodásra. Snow fejtegetése szerint az erős dollár általában jó dolog, mert a bizalmat jelzi: a dollárt az emberek világszerte szívesen tartják, nehéz hamisítani és bármikor átváltható más pénzre. Ugyanakkor a dollár gyengülése segíti az amerikai exportot - tette hozzá ismét.
A Credit Agricole elemzője szerint a többi vezető devizából képzett kosárhoz képest idén végbement 8,3 százalékos gyengülést és a tavaly év eleje óta bekövetkezett 18,2 százalékos árfolyamesést legalábbis eufemizmus mérsékeltnek minősíteni. A Citigroup vezető devizaszakértője pedig úgy véli, hogy Snow csak megerősítette, amit már sokan sejtettek: az erősdollár-politika nem volt több, mint az árfolyamba való be nem avatkozás retorikája. Tokió mindenesetre egyre inkább aggódik, valutakereskedők elmondása szerint a japán jegybank ismét csendes intervencióval tartotta 115 jen fölött a dollár kurzusát, mert a jen további izmosodása amellett, hogy egyre rontja a világ második legnagyobb gazdaságának exportlehetőségeit, a jen megállíthatatlan erősödésével is fenyeget.
Európa egyelőre csak szóban aggódik az amerikai áruk versenyképesebbé válása és az európaiak hátrányba kerülése miatt. Romano Prodi, az EU brüsszeli bizottságának elnöke szerint a közös pénz gyors felértékelődése negatívan hathat a térségbeli befektetésekre, mert megnehezítheti ezek jövőbeli tervezését. A Financial
Times által közölt elemzés szerint pedig paradox módon egy gyenge valuta nem feltétlenül jelez gazdasági értelemben gyengeséget. Az USA vállalatai ugyanis sokkal kevésbé agyonszabályozott környezetben működnek, mint európai riválisaik, túl vannak a tőzsdei buborék kipukkadása, a könyvelési csalások, a terrorizmus, a háború és a gazdaság lelassulása okozta sokkon, így egyre inkább adottak a feltételei annak, hogy elárasszák Európát termékeikkel.
