Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg az EU-tagállamok többsége költségvetési deficittel küszködik, a tizenötök csaknem 100 milliárd eurós közös büdzséje tavaly masszív, 7,4 milliárdos többlettel zárt. A szufficit visszafolyik a tagországokba, ami elvileg jól jön idei költségvetésüknek, ám a pénzügyminiszterek már bekalkulálták az extra jövedelmet, mivel nem egyedi esetről van szó. 2000-ben 11 milliárd, 2001-ben 15 milliárd volt a többlet. A tavalyi szufficit oka, hogy a tagállamok nem használták fel az elmaradott régiók felzárkóztatására szolgáló strukturális alapot - csaknem 5 milliárd euró maradt bent -, továbbá hogy a mezőgazdasági intervenciós alap, amelyből az állami felvásárlásokat fedezik, 1,2 milliárddal bizonyult nagyobbnak a szükségesnél. Ugyanakkor a bevételi oldal elmaradt a várakozásoktól, vagyis az előirányzottnál kevesebb folyt be a vámokból - ez teljes egészében az EU költségvetését illeti - és az áfából. A központi források föl nem használása nem csak a tagállamokban volt probléma: a tagjelöltek tavaly 800 millió eurót hagytak felhasználatlanul az előcsatlakozási alapokból. (A pénz zöme átmenthető a következő évre, de nem a végtelenségig.) Feltűnő viszont, hogy a kohéziós alapokból részesedő négy ország - Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország - jól sáfárkodott a nekik járó pénzekkel. Az EU költségvetésének készítésekor bázisszemlélet uralkodik ugyan, de mivel a főösszegeket hét évre előre állapítják meg, a strukturális alapok folyamatos túlcsordulását legkorábban a következő költségvetési irányelvek meghatározásánál, vagyis 2007-től vehetik figyelembe.
