Az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsa tegnap nem csökkentette az eurózóna történelmi mélyponton, 2,5 százalékon lévő irányadó kéthetes repokamat-minimumát. Wim Duisenberg, az ECB elnöke sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az árstabilitás megőrzése szempontjából a fogyasztói áremelkedésnek a 2 százalékos szint közelében való tartása a bank célja. A 2 százalék eddig az ECB középtávú inflációs plafonja volt, így ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy a bank új stratégiája keretében a jövőben nem ragaszkodik feltétlenül az ez alatti értékhez.
A bejelentés a szigorúan az árstabilitásra összpontosító eddigi monetáris politika várható enyhítését jelzi. Duisenberg egyúttal szokásához híven közölte: az ECB monetáris politikája nem gátolja az eurózónának egyébként a SARS és más tényezők miatt a lassulás kockázatát magában hordozó gazdasági növekedését, de az infláció várhatóan csak az év vége felé kerül 2 százalék alá. Az euró árfolyama az árstabilitás szempontjából kedvező, jobban tükrözi a fundamentumokat, a pénz nem nevezhető túl erősnek - tette hozzá. Duisenberg egyúttal eloszlatta a monetáris politikának az infláció melletti másik pillérét, az M3 pénzellátási mutatót övező aggályokat. Szerinte az M3 erős növekedését a portfólióbefektetések okozzák, miután a gazdasági aktivitás lanyhasága miatt a hitelezés nem nő, így az M3 alakulása csak nagyon mérsékelt hatással van az inflációra.
Az ECB legutóbb március elején, 25 bázisponttal vitte lejjebb a kamatot. A mostani döntés mindazonáltal alaposan rácáfolt az ülést megelőzően egyre növekvő spekulációra, miszerint az euró folyamatos izmosodása és a gyenge makroadatok miatt - a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor egyaránt recesszióban van, az üzleti bizalom sem akar javulni - a testület meglepetésszerűen mégis mérsékli a hitelköltségeket.
Az ECB júniusban 50 bázisponttal csökkenti a kamatot, mert legalább 100 bázispontos enyhítésre van máris szükség az euró erősödése miatt - véli az RBS Financial Markets elemzője. A piacok kiábrándultan vették tudomásul a bank döntését, a frankfurti DAX tőzsdeindex vesztesége tovább nőtt.
Az eurózónához nem tartozó Nagy-Britannia jegybankja a teljesen megosztott várakozások közepette szintén nem nyúlt a 3,75 százalékkal 48 éves mélyponton lévő irányadó kamathoz, de a monetáris politikai tanács az ECB-nél lényegesen kényelmesebb helyzetben hozhatta meg határozatát, mert az utóbbi hetekben a font jelentősen gyengült az euróhoz képest. Az ebből adódó, az exportra kedvező hatás pedig képes lehet ellensúlyozni a gazdasági növekedés lassulását, ugyanakkor a 3 százalékos infláció meghaladja a bank 2,5 százalékos középtávú célkitűzését.
Bana Péter