Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió pénzügyminiszterei tegnapi brüsszeli tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy megindítják az eljárást Németországgal szemben, mert költségvetési hiánya tavaly elérte a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékát, amivel jócskán túllépte a 3 százalékos plafont. Franciaországot ugyanakkor figyelmeztetésben részesítették, mert veszélyesen közel jár ehhez a szinthez: brüsszeli becslés szerint a hiány 2,7 százalékos volt. A két ország eltérően reagált a számukra kellemetlen határozatra. Míg Berlin tudomásul vette, sőt maga is megszavazta azt, és ígéretet tett arra, hogy tartja magát az EU által kidolgozott cselekvési tervhez a hiány felszámolása érdekében, a franciák visszautasították a bírálatot. Francis Mer francia pénzügyminiszter bejelentette, hogy nem fogadják el a két fő követelést: a deficit idei 0,5 százalékpontos leszorítását és a költségvetés 2006-ig történő kiegyensúlyozását. A jelenlegi időpont a legkevésbé alkalmas arra, hogy a kiadások túlzott csökkentésével ártsanak a gazdaság növekedésének - jelentette ki a Reuters tudósítása szerint. Párizs csak 0,2 százalékpontos deficitleépítést vállal ez évre, a nullszaldó elérését pedig 2007-re halasztaná.
Pedro Solbes, a brüsszeli bizottság pénzügyekért felelős tagja hangsúlyozta, hogy a francia deficit ügyében elfogadott ajánlások kötelező érvényűek, és Franciaország mint az Unió tagja nem veheti semmibe szerződéses kötelezettségeit. Ugyanez vonatkozik Németországra is, amelyet a bizottság két hete felszólított, hogy május 21-ig hajtsa végre a hiány csökkentésére kidolgozott programot. Ezt még akkor is teljesítenie kell, ha a növekedés visszaesik - jelentette ki Solbes. Ellenkező esetben a most megindított eljárás nyomán akár sok milliárd eurós bírság megfizetésére kötelezhetik Berlint.
A pénzügyminiszterek a tegnapi ülésen kifejezésre juttatták aggodalmukat, hogy a német költségvetési hiány idén is meghaladhatja a 3 százalékot. Úgy vélték, hogy a gazdaság növekedési potenciálja csak akkor növekedhet, ha a német kormány átfogó reformokat hajt végre, elsősorban a munkaerőpiacon. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb problémát, mert a baloldali kormány számos támogatója, elsősorban a szakszervezetek, elfogadhatatlannak tartják a munkaerő mobilitását segítő, ugyanakkor az alkalmazottakat a jelenleginél sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe hozó törvénymódosításokat.
(NAPI)
