Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Unió és a tagjelöltek külügyminiszteri tárgyalási fordulóján Kovács László magyar külügyminiszter nem tartotta hátrányosnak, ha az EU bővítésére nem 2004 januárjában, hanem csak május 1-jén kerül sor. Ez ugyanis azzal járna, hogy az EU-költségvetéshez való hozzájárulás arányosan csökkenne, míg - legalábbis a kormány ezt tartaná kívánatosnak - Brüsszel az egész évre szóló támogatást folyósítaná. További magyar föltétel, hogy az ország az EU intézményi reformjáról döntő következő kormányközi konferencián teljes jogú tagként akar részt venni, akkor is, ha az a bővítést megelőzően kezdi meg munkáját. Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon elutasítja a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatás 25 százalékos kezdeti küszöbét, de nem akar konkrét számmal esetleg egy új EU-javaslat alá kínálni; ezért nem mondja meg azt sem, hogy a kilencévi átmenet helyett hány esztendővel érné be. Azt azonban megfogalmazta, hogy bármennyi legyen is a különbség a régi és az új gazdák támogatása között, a költségvetés ennek a felét kipótolná. A tagállamok külügyminiszterei felszólalásából az derült ki, hogy nem zárkóznak el ennek teljesítésétől és a befizetés/támogatás aránytalanságát is elfogadni látszanak.
A találkozón értetlenséget keltett az EU brüsszeli bizottságának bővítésért felelős tagjának a beszéde. Günter Verheugen nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az EU brüsszeli csúcsán hozott költségvetési döntések nem szolgálnak tárgyalási alapként. Ezzel szemben az EU soros dán elnöksége éppen azt hangsúlyozta, hogy van bizonyos mozgástér, és erre enged következtetni az is, hogy a tizenötök hajlandóak mintegy másfél-kétmilliárd euróval megnövelni a bővítés költségét. Bár informális főtárgyalói találkozók állandóan zajlanak - az agrárkvótákról és a versenypolitikáról ma is -, hivatalos EU-álláspont a költségvetési és mezőgazdasági jogfejezetben nem várható december 9. előtt.
Gordon Tamás
