Pozsonyi tudósítónktól:
Szlovákia az Európai Unió legújabb javaslata szerint 2004-től számítva három éven át összesen 1,55 milliárd eurót kap Brüsszeltől, és 1,003 milliárd eurót fizet be a közös kasszába. Szlovákia tehát három év leforgása alatt 547 millió euró (közel 23 milliárd korona) nettó bevételhez jutna. Az uniós hozzájárulás azonban elmarad a korábban tervezettől, egyrészt mert a csatlakozók segítésére szánt keret 25,5 milliárdról 23 milliárd euróra mérséklődik, másrészt Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) a vártnál gyorsabban növekszik. Ezt támasztja alá a szlovák pénzügyminisztérium által hétfőn közzétett adatsor is, amely szerint a GDP 2002-ben az előzetesen várt 3,8 százalék helyett akár 4 százalékkal is nőhet, s az éves infláció mértéke a szeptemberben prognosztizált 3,7 százalék helyett csak 3,4 százalék lesz.
Ezért 2004-ben Szlovákia 417 millió euró helyett csak 396 millió eurót meríthet a brüsszeli forrásokból, míg 287 millió helyett 324 millió eurót kell befizetnie. Az egyenleg ugyan még mindig 72 millió euró többletet mutat, azonban 51 millió euróval kevesebb, mint amennyit az ország 2003-ban kap majd az előcsatlakozási alapokból (jövőre 123 millió euró várható).
Szlovákia nem számíthat csak az Európai Unióra. Ahhoz, hogy fenntartsa gazdasági növekedését, következetesen végre kell hajtania a szerkezeti reformokat - mondta tegnap Pozsonyban Roger Grawe, a Világbank Közép-Európáért felelős igazgatója. A világbanki szakember szerint e téren Magyarország a követendő példa, amely 1996 és 1999 között következetesen végrehajtotta a pénzügyi és szerkezeti reformokat, s ezzel párhuzamosan a munkanélküliség 12 százalékról 5 százalékra csökkent. Grawe Pozsonyban mutatta be a Világbank legújabb elemzését Szlovákiáról. Ez elsősorban a folyó fizetési mérleg és a költségvetés rendkívül magas hiányát rója fel az országnak, ami az idén a GDP 8 százalékát teszi ki, és ami szerintük hoszszabb távon fenntarthatatlan. Ezért a deficit csökkentéséhez minél hamarabb végre kell hajtani az oktatásügyi, az egészségügyi és a szociális reformot. E téren a nyugdíjreform a legfontosabb. A Világbank Szlovákiában a nyugdíjkorhatárt a férfiak és a nők esetében egyaránt 65 évre emelné. További fontos feladat az aktív munkavállalók arányának növelése, mivel az alig 50 százalék az egyik legroszszabb mutató térségünkben. A Világbank emellett azt javasolja, hogy a privatizációs bevételeket ne a belső adósság csökkentésére, hanem a külföldi adósság visszafizetésére fordítsák, mivel az előző megoldás túlságosan gerjesztené a belső fogyasztást.
Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa
Sidó Zoltán