Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi évtized egyedülállóan részletes atomtörvény-tervezetének megvitatása képezte az Európai Bizottság múlt heti ülésének fő napirendi pontját. Loyola de Palacio energiaügyi biztos két fő javaslatcsomagot terjesztett elő.
A radioaktív hulladék elhelyezése és a nukleáris biztonság megteremtése köré csoportosulnak a bizottságban ismertetett atomtörvény előírásai, beleértve az atomerőművek üzemeltetésének beszüntetését is. A bizottság egyetértett abban, hogy felkéri az Európai Tanácsot: 4 milliárd euróról növelje 6 milliárdra a jelölt országok atomerőműveinek felszámolására nyújtott Euratom-kölcsönök összegét. Ezzel az intézkedéssel felgyorsítanák a kelet-európai országokban még mindig működő szovjet fejlesztésű atomerőművek leállítását.
Az energiaügyi biztos úgy értékelte, hogy a tagországok kormányai általában pozitívan reagáltak a javaslatcsomagra. Ugyanakkor az Európai Parlament egyik tanácskozásán a környezetvédő parlamenti képviselők keményen kritizálták Loyola de Palaciót – a zöldek úgy vélik, a törvénytervezet nem más, mint merő pr-fogás.
Az Európai Bizottság Európa-szerte érvényes közös biztonsági szabványokat és megfigyelő mechanizmusokat kíván biztosítani. Az új törvénytervezet értelmében az EU tagországainak nukleáris szolgáltatásaik helyzetéről évente jelentésben kell beszámolniuk az Európai Bizottságnak, amely kétévenként dolgozna ki összefogó értékelést.
A radioaktív hulladék esetében a bizottság előnyben részesíti a veszélyes hulladékok geológiai elhelyezését, amit napjaink legbiztonságosabb módszerének tart. 2018-ig a tagországoknak külön erre a célra kijelölt telephelyeket kell elkülöníteniük. A hulladékok feldolgozását illető kutatások tovább folynak.
Gyanakvással fogadták az atomtörvény tervezetét a zöldek parlamenti képviselői, akik azzal vádolják a bizottságot, hogy az alternatív
energiaforrások felkutatását célzó igyekezet helyett az európai atomipart próbálja életben tartani. Nuala Ahern ír képviselő elsősorban azt kifogásolta, hogy a javaslat nem tartalmaz kötelező, közös nukleáris biztonsági szabványokat.
A nukleáris törvényhozás fő elveit európai szinten összegző Euratom szerződés előírásai értelmében az Európai Bizottságnak előbb egy tudósokból álló műszaki testülethez kell eljuttatnia javaslatait, mielőtt azokat a parlament és a tanács tárgyalná. A törvénycsomag-tervezet demokratikus és az átláthatóságot előtérbe helyező jellegét üdvözölte az atomipar, ám részletes, végső állásfoglalásuk csak a javaslatok teljes megismerését követően készül el.
