Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pozsonyi tudósítónktól:
Az illetékes szlovák kormányhivatal döntése értelmében jövő januártól átlagosan 32,7 százalékkal drágul a földgáz. A közületek a fogyasztás mennyiségétől függően 23-38 százalékkal, a háztartások 43,7 százalékkal fizetnek majd többet a gáz köbméteréért. Az áremelés literenként 0,30 koronával drágítja a benzint. Szakértők szerint a drasztikus áremelkedés azzal magyarázható, hogy idén a parlamenti választások miatt nem drágultak a kulcsfontosságú szolgáltatások.
Lubomír Zitnan, a pozsonyi Slovnaft kőolaj-finomító szóvivője egy tegnapi rádióinterjúban úgy nyilatkozott, hogy a gázár emelkedése jövőre mintegy 650 millió koronás többletkiadást okoz a cégnek 30 százalékos gázáremelkedést feltételezve. A legnagyobb fogyasztókkal, köztük a Mol érdekeltségi körébe tartozó Slovnafttal a kormány egyenként fog megállapodni a tényleges áremelkedésről. A Slovnaft a finomításhoz nagy mennyiségű hidrogént használ, amelyet a földgázból nyernek.
A szlovák gázművek évente 7 milliárd köbméter gázt értékesít, ebből a mintegy 1,3 milliónyi háztartás 2 milliárd köbméternyit fogyaszt. Az eddigi nyomott ár miatt azonban ezen az üzleten az elmúlt években 12-15 milliárd koronát vesztettek évente, és az idei veszteség is eléri a 6 milliárd koronát. A veszteséget jelenleg a nagyfogyasztói üzletág nyereségéből finanszírozzák, de 2005-ig meg kívánják szüntetni a keresztfinanszírozást, vagyis a háztartások is a valós árat fizetik majd. Ha ezt a jövő évtől kívánták volna megtenni, akkor nem 43,7, hanem 80-90 százalékkal kellett volna emelniük az árakat a háztartások számára - közölték a gázművek illetékesei.
Az áremelések nyomán jövőre várhatóan nő a jelenleg mérsékelt infláció. Októberben az előző hónaphoz képest változatlan maradt a fogyasztói árindex Szlovákiában, a 12 havi infláció 2,9 százalék, a központilag szabályozott árak és a fogyasztási adók változásait nem tartalmazó maginfláció pedig 1,7 százalék volt. Mindkét adat 0,1 százalékponttal alacsonyabb a Reuters által megkérdezett elemzők konszenzusánál, az eltérés az élelmiszer- és különösen a gyümölcsárak vártnál nagyobb csökkenésének tudható be. Szeptemberben a két mutató 2,8, illetve 1,6 százalék volt.
A jegybank elsősorban a maginflációt veszi tekintetbe a kamatdöntéseknél, így a tegnap bejelentett gázáremelés és a többi energiahordozó már eldöntött drágítása (NAPI Gazdaság, 2002. október 25., 2. oldal) elemzők szerint nem zárja ki a monetáris politika enyhítését. Marian Jusko jegybankelnök egyébként tegnap újabb verbális intervencióval próbálta gátolni a korona erősödését, miután július óta a fizetőeszköz több mint 8 százalékkal erősödött az euróhoz képest.
Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa
