Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az EU brüsszeli csúcstalálkozóján elhárultak az unió bővítésének akadályai, miután francia-német külön megállapodás eredményeként megszületett az EU közös álláspontja a tíz új tag felvételének finanszírozásáról. A kompromisszum lényege, hogy az agrárköltségvetést 2007-től befagyasztják, ugyanakkor a strukturális alapokat lefaragják és a védzáradék hatályát egy évvel meghosszabbítják. Ami az agrárbüdzsét illeti, ez 2007-től 2013-ig csak évi 1 százalékkal emelkedhet a 2006-ra előirányzott összeghez képest az infláció kompenzálása érdekében. Az EU költségvetésének felét kitevő agrárbüdzsé három elemből tevődik össze: ezek a közvetlen jövedelemtámogatás, a piacszabályozást szolgáló felvásárlási (intervenciós) alap és a vidékfejlesztés. A megállapodás szerint ez utóbbi változhat, az előző kettő azonban nem emelkedhet. Vagyis a 2006-os összegből kell kigazdálkodni az új tagoknak is járó, de csak fokozatosan bevezetendő jövedelemtámogatást, ami 2013-ra éri el az EU-gazdák jelenlegi szintjét.
A költségvetési terhek legnagyobb részét viselő Németország követelésre kétmilliárd eurót lefaragtak a strukturális alap 2004-2006-ra előirányzott összegéből, ami a bizottság javaslata szerint 25 milliárd euró lett volna. Főként holland nyomásra módosítottak a védzáradék hatályán. Brüsszel eredetileg azt javasolta, hogy a csatlakozást követő két évben bizonyos jogok felfüggesztésével szankcionálhassák, ha az új tagok nem teljesítik a joganyag átvételével kapcsolatos vállalásaikat és ez súlyos zavart okozna a tagállamok belső piacán, az általános gazdasági állapotokban vagy a bel- és igazságügy területén. Az elfogadott módosítás értelmében szankciók az első három évben hozhatók és ezek hatálya túllépheti a három évet. A védzáradékot már a csatlakozás pillanatában is hatályba léptethetik, ha a bizottság ezt javasolja a tagjelöltek felkészültségéről a bővítés előtt fél évvel készített jelentésében.
A csúcstalálkozón hozott döntés értelmében az új tagországok a belépés évében nem járhatnak rosszabbul anyagilag a csatlakozás előtti évhez képest. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a tagság első évében az EU kasszához való hozzájárulást körülbelül 200 millió euróval haladja meg a különféle alapokból érkező támogatások összege. Miután a befizetési kötelezettségek előbb életbe lépnek, mint bizonyos támogatások, enyhíteni kellett ez utóbbiak igénybevételének feltételeit. Ennek értelmében a felzárkóztatást szolgáló strukturális és kohéziós alapok 16 százalékát előlegként le lehet hívni, ha a projekteket a bizottság jóváhagyta, míg a jelenlegi tagoknál ez csak 7 százalék. Az EU ezért felszólítja a tagjelölteket, hogy már 2003-ban lássanak neki a projektek kidolgozásának, hogy Brüsszel a csatlakozást követően minél hamarabb elbírálhassa azokat. További könnyítés, hogy a strukturális alapból járó összegek egyharmada átcsoportosítható a kohéziós alapból járó támogatásokra, ahol az előírt társfinanszírozás összege alacsonyabb, mint a strukturális támogatásoknál. A jelenlegi tagok maximum 10 százalékot csoportosíthatnak át. A két alap 3 százalékát Brüsszel már az első évben átutalja egy zárolt számlára, ami megkönnyíti a kifizetéseket.
Gordon Tamás
