Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Írország határozott igent mondott az Európai Unió bővítésére - jelentette ki Bertie Ahern kormányfő, miután a sorsdöntő jelentőségű voksoláson a szavazók 63 százaléka foglalt állást a nizzai szerződés mellett és csak 37 százalékuk ellene. A tavaly júliusi első menetben 54-46 százalék volt a nem és az igen szavazatok aránya. Az akkori 35-tel szemben most a szavazásra jogosultaknak 48,5 százaléka járult az urnákhoz és mind a 42 szavazókerületben a bővítés hívei győztek.
E győzelem fényében különösen sajnálatos, hogy a hét végén az EU és a tagjelölt országok nem tudtak megállapodásra jutni - Málta kivételével - az iparnak nyújtott állami támogatások ügyében. Ez szinte reménytelenné teszi, hogy még az október 24-25-i rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozó előtt le tudják zárni a versenyjogi fejezetet - jelentette a Reuters. Magyarországnak sem sikerült kompromisszumra jutni az uniós tárgyalókkal a befektetőknek nyújtandó adókedvezmények ügyében. Bár Budapest tudomásul veszi, hogy a szerzett jogokat az EU-előírásainak megfelelően módosítani kell, de szeretné, ha a cégeknek ez a lehető legkevesebb veszteséget okozná - különösen miután a külföldi nagyvállalatok jelezték: akár ki is vonulhatnak az országból vagy pert indíthatnak korábbi kedvezményeik elvesztése miatt. Becslések szerint a magyar export több mint 40 százalékát adó 48 vállalatról, illetve a hozzájuk köthető 8-10 milliárd eurónyi (2000 milliárd forint) beruházásról folyik a vita. A teljes szektort, a kapcsolódó szolgáltatásokat is beszámítva e cégcsoport aránya a foglalkoztatásban elérheti a tíz százalékot is.
Budapest ezért méltányos átállást kíván garantálni számukra.
A hollandok a cseh acélipar szerkezetátalakításához tervezett állami segítségnyújtást kifogásolták, a spanyolok a szlovák dotációk rendszerének átláthatatlanságát. A spanyol döntés mögött valójában az állhat, hogy szeretnék megakadályozni a SEAT Ibiza modellek gyártása egy részének tervezett áttelepítését Spanyolországból Szlovákiába. Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter - mint pozsonyi tudósítónk jelentette - úgy nyilatkozott, hogy az alacsonyabb előállítási költségeknek köszönhetően előbb vagy utóbb úgy is Szlovákiába települnek a SEAT-éhoz hasonló, magas élőmunka-arányt igénylő gyártási folyamatok. Jelenleg Szlovákiában a bérköltség az EU-átlag alig 40 százaléka. A miniszter úgy látja, ha Szlovákia elé akadályokat gördítenek, akkor Csehország és Magyarország még nehezebben zárja le a gazdasági verseny fejezetét, mivel e két országban sokkal több állami támogatást élvező külföldi nagyberuházó tevékenykedik, mint az 1998-ig elszigetelt Szlovákiában.
A kudarcba fulladt versenyjogi egyeztetések nyomán a Fitch Ratings figyelmeztetést adott ki - jelentette a Dow Jones. Abban a valószínűtlen esetben, ha a végtelenségig elhúzódna vagy elmaradna az Európai Unió keleti bővítése - írta a hitelminősítő -, kezdeményezné mind a 13 tagságra aspiráló ország hitelbesorolásának felülvizsgálatát. A tagfelvétel többéves elhúzódása ugyanis pénzügyi zavarokat okozhatna Közép- és Kelet-Európában, és a térséget sokkal sérülékenyebbé tenné az olyan gazdasági és politikai stabilitási zavarokkal szemben, mint amilyenek a többi feltörekvő piacokat sújtottak. A Fitch azonban bízik abban, hogy 2005-re befejeződik a bővítés első hulláma, mert az unió nem teheti kockára politikai szavahihetőségét, Németország pedig határozottan kiáll az új tagok felvétele mellett.
B. T. J.
