Brüsszeli tudósítónktól:
Az EU-tagjelölteket nem érte váratlanul a védzáradék megjelenése az EU brüsszeli bizottságának múlt héten közzétett bővítési „stratégiai tanulmányában”. Értesüléseink szerint a bizottság tájékoztatta a főtárgyalókat a védőintézkedés szükségéről. A csatlakozási tárgyalások korábbi szakaszaiban, amikor a tagjelöltek vállalták például az EU joganyagának csatlakozásig történő átvételét, illetve a csatlakozást követő időszakra néhány éves derogációt kértek, nem került elő, hogy miképpen szankcionálják, ha valamelyik ország nem tartja magát az ígéretéhez.
Ennek hiányában nyúltak ismét az 1995-ös bővítés eszközéhez, az EU belső piacára vonatkozó esetekben érvényes gazdasági védzáradékhoz. Annak idején ez csupán egy évig volt érvényben, mert az európai gazdasági térség tagjaként egyik ország sem kelthetett meglepetést. Az újak esetében két évig tartják fenn, legalábbis így szól a tagállamok megerősítésére váró bizottsági javaslat, amelyről még a tagjelöltek is kifejthetik véleményüket a csatlakozási tárgyalásokon.
A gazdasági védzáradékot általában indokoltnak tartják, két okból. Egyrészt, ha a leendő tagok erőteljesen tiltakoznának ellene, az annak beismerése volna: nem bíznak saját adminisztrációs képességükben, hogy kellő érvényt tudnak szerezni a már átvett törvényeknek. Másrészt a védzáradékra kölcsönösen lehet hivatkozni, tehát ha egy új tagország piacán támadnának negatív hatások, Brüsszelt akkor is kérni lehet a beavatkozásra. Más kérdés, hogy ha szankció vagy retorzió vetődne fel, akkor ragaszkodnak hozzá, hogy az ne terjedjen át más területre és arányos legyen az esetlegesen okozott kár értékével.
A másik védzáradék bizonyos közösségi politikákra lesz érvényes, amikor például egészségügyi (állatokra és növényre vonatkozó is) kockázatról van szó, vagy a bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó politikák csorbulnak (ez utóbbit már kevésbé üdvözlik a jelöltek, de mint realitást kénytelenek tudomásul venni.) Bár a bizottsági javaslat nem tér ki arra, mi történhet, ha egy tagállam nem ért egyet a védzáradék alkalmazásával, valószínűnek tűnik, hogy ilyen esetben is az EU luxemburgi bíróságához lehet fordulni - hasonlóan ahhoz az eljáráshoz, amikor egy brüsszeli döntést támadnak meg.
A brüsszeli bizottság a minap a tagfelvételre várók számára kritikus pontban tett - minimális - engedményt, amit maga is csupán technikai korrekciónak minősített: némileg, maximum 5 százalékkal felemelte a mezőgazdasági termelési kvótákat.
Gordon Tamás
