Brüsszeli tudósítónktól:
Franciaország, Görögország, Luxemburg és Olaszország kivételével eddig mindegyik EU-tagállam jelezte azon törekvését, hogy teljesen megnyitja gáz- és árampiacát. Mindazonáltal a földrajzi és időbeli különbség versenyzavarokat idézett elő - áll az EU brüsszeli bizottságának értékelésében. Németországot például azért marasztalja el Brüsszel, mert a független energiaszállítóknak aránytalanul magas költséget kell fizetniük a hálózathoz való hozzáféréshez és egyes esetekben a használati feltételek is kedvezőtlenek. Olaszországban néhány nagyobb piaci szereplőnek sikerül távol tartania a konkurenciát. A nagyfogyasztók számára végbement részleges liberalizálás főként az árampiacon vált be. A cégek megkezdték a tendereztetést és már többen váltottak szolgáltatót. Lassú a folyamat Belgiumban, Görögországban és Portugáliában, a szóba jöhető vállalatoknak csak a fele végzett piackutatást és csupán 10 százalékuk élt a csere lehetőségével. Az elmúlt évben a legmeredekebb árcsökkenés az osztrák árampiacon volt, ahol teljes volt a nyitás.
A Nemzetközi Energiahivatal (IEA) ugyancsak Brüsszelben hozta nyilvánosságra előrejelzését, amely szerint 2030-ra az Európai Unió legnagyobb gázszállítója minden valószínűség szerint Irán lesz. Ezt a jelentés arra alapozza, hogy Irán rendelkezik a világ legnagyobb gáztartalékával, Oroszországgal együtt a világ becsült készletének felével és az EU három évtized múlva a gázszükségletének 81 százalékát importálja majd a jelenlegi 44 százalék helyett. Az unió jelenleg olajszükségletének 73 százalékát fedezi importból, ami 2030-ig az előrejelzés szerint 93 százalékra nő. Az IEA szerint az iráni-török gázvezeték meghosszabbítása elkerülhetetlen, az EU már most is érdeklődést mutat a projekt iránt.
Gordon Tamás
