Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pozsonyi tudósítónktól:
Az 1989-es rendszerváltás óta ötödik szlovákiai parlamenti választáson a korábbi 80 százalék feletti részvétel helyett mindössze 65-75 százalék közötti részvételt várnak a szakértők, mert a vokscsatának már nincsen olyan sorsdöntő tétje, mint 1994-ben és 1998-ban volt, amikor minden Vladimír Meciar körül forgott.
Az idén júliusig 27-30 százalék közötti népszerűségét tartósan őrző, Meciar fémjelezte HZDS akkor szorult vissza, amikor július elején, a szervezet kongresszusán Vladimír Meciar durván elbánt a párt második emberével, Ivan Gasparoviccsal, aki HZD néven új pártot hívott életre, magával ragadva a HZDS elégedetlenkedőit. A szlovák közvélemény-kutató intézetek először augusztus első napjaiban jelezték, hogy a Meciar vezette mozgalmon belüli szakadás hatása a vártnál sokkal súlyosabb: a HZDS támogatóinak aránya hirtelen 20 százalék alá esett, a HZD 6-9 százalék közötti népszerűségre tett szert, s közel négy év után először nem a HZDS, hanem a populista, harmadikutas politikát valló, Robert Fico fémjelezte Smer lett a legnépszerűbb.
E fordulatra azonnal reagált a szlovák pénzpiac: augusztus 8-án, amikor több forrás megerősítette a HZDS támogatottságának zuhanását, a szlovák korona az euróhoz viszonyítva 40 fillérrel erősödött, s érdemben azóta sem gyengült. Az utolsó, szeptember eleji felmérések szerint a HZDS és a Smer fej-fej mellett haladva 17,5-20 százalék közötti szavazatra számíthat, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 10-12 százalék, a jelenlegi miniszterelnök, Mikulás Dzurinda vezette SDKÚ 11-12 százalék, a kereszténydemokrata KDH 7-9 százalék, a Pavol Rusko médiamágnás irányította ANO 8-10 százalék, végül a HZDS „szakadáraiból” kikerülő HZD 5-7 százalék közötti voksra esélyes.
Gazdasági szakértők szerint bármilyen összetételű lesz is az új kormány, szinte azonnal neki kell fognia a megszorító intézkedések meghozatalának. 2003-ban az európai uniós elvárásoknak megfelelően legalább részben fel kell szabadítani a központilag szabályozott árakat, mérsékelni a külkereskedelmi és költségvetési deficitet és véget vetni a reálbérek jelenlegi ütemű növekedésének (2001 és 2002 második negyedéve között a reálbérek 7 százalékkal, a termelékenység pedig csak 4 százalékkal nőtt). A pozsonyi Pravda banki elemzőkre hivatkozó adatai szerint ha 2003-ban megvalósítják a megszorító intézkedéseket, akkor jövőre a GDP-bővülés 4 százalékra mérséklődik, az infláció 6-8 százalék, a reálbér emelkedése 0-1 százalék közötti lesz, a büdzsé hiánya 3,5-4 százalékra mérséklődik, a külkereskedelmi deficit pedig 70-85 milliárd korona között valószínűsíthető.
Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa
