Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg Helmut Kohl kancellárt joggal tartották az európai integráció motorjának, a bővítés elkötelezett támogatójának, a jelenlegi német kormány kevésbé hajlandó a retorikát tettekre, esetleg nagyvonalú engedményekre váltani. A csatlakozási tárgyalások során sűrűn hivatkoznak arra, hogy az újraegyesítéssel járó óriási kiadások miatt az ország nem tudja növelni az EU költségvetéséhez való hozzájárulását. Sőt, jelenleg a bővítés pénzügyi kereteit rögzítő Agenda 2000 épp Berlinben, a német EU-elnökség alatt kialkudott kompromisszumait sem fogadják el. Pedig akkor csak hat új taggal számoltak 2002-es csatlakozással és megállapodtak abban, hogy 2006 végéig a költségvetési hozzájárulás nem lépi túl a GDP 1,27 százalékát. Nem is lépi: meg se közelíti.
Amikor Schröder kancellár arra hivatkozik: az Agendában nem szerepelt, hogy az új tagoknak megadják a mezőgazdasági közvetlen jövedelemtámogatást, akkor megfeledkezik arról, hogy a bővítésre elkülönített összegek a mainál jóval bőkezűbb támogatást tettek lehetővé. A brüsszeli javaslat nem lépi túl a keretszámot, csak éppen ugyanazt a pénzt hat helyett tíz országra osztja el. Schröder mozgásterét kétségkívül korlátozza a küszöbönálló választás, és az a jövő titka, hogy hajlandó lesz-e utána rugalmas álláspontra helyezkedni, feltéve persze, hogy hatalmon marad. A nagy összecsapás mindazonáltal elkerülhetetlen lesz Franciaországgal. Párizs ugyanis hallani sem akar a közös mezőgazdasági politika reformjáról 2007-ig, ameddig a jelenlegi költségvetési irányelvek érvényesek. Berlin viszont egyetért a brüsszeli reformelképzelésekkel, amelyek már 2004-től radikálisan megváltoztatnák az agrárpolitika elosztási rendszerét.
Schröder riválisát, Edmund Stoibert a CDU-CSU kancellárjelöltjét sohasem lehetett a bővítés elkötelezett hívének tekinteni. Tőle származott a kilencvenes évek derekán a részleges tagság ötlete, amely a tagjelöltek heves ellenállásába ütközött. Ennek keretében egyfajta politikai együttműködést javasolt, ami csak fokozatosan szélesedett volna ki a rendes tagságig. A bajor miniszterelnök bizonyos tekintetben következetes, hiszen az EU-integrációban is konzervatív irányvonalat képvisel: közel egy évtizede hangsúlyozza a szubszidiaritás elvét, amely számára a közösségi politikák szűkítését jelenti.
Gordon Tamás
