BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A Világbank az agrárszubvenciók csökkentését sürgeti

Az ivóvíz, az energia, a mezőgazdaság, a halászat, a közegészségügy és a biodiverzitás problémáira kíván elsősorban koncentrálni a fenntartható fejlődéssel foglalkozó csúcstalálkozó, amely tegnap kezdődött meg a dél-afrikai Johannesburgban. Ian Johnson, a Világbank alelnöke beszédében felszólította a fejlett országokat, csökkentsék a mezőgazdaság állami támogatását.

2002. augusztus 26. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Brüsszeli tudósítónktól:
Ian Johnson, a Világbank alelnöke a johannesburgi csúcstalálkozó nyitónapján, tegnap az agrárszubvenciók csökkentésére szólította fel a fejlett államokat és sürgette a nemzetközi kereskedelem további liberalizálását. A gazdag országok több mint 350 milliárd dollárt fordítanak évente a mezőgazdaság állami támogatására, ami tarthatatlan protekcionizmust jelent és a Világbanknak többet kellett volna tennie ez ellen. A tanácskozáson a fenntartható fejlődés finanszírozásáról, a feltörekvő gazdaságok piacra jutásának megkönnyítéséről, a fejlődő országok szociális problémáinak kezeléséről cserélnek eszmét 104 ország állam- és kormányfői, üzletemberek és nem kormányzati szervek (NGO-k) képviselői. Kofi Annan ENSZ-főtitkár reményei szerint e fórumon egyezmények születnek a fejlődő országok ivóvízproblémáinak enyhítéséről és közegészségügy kérdéseiről is.
Az ENSZ égisze alatt rendezett tíznapos tanácskozás célja, hogy akciótervet dolgozzanak ki a Rio de Janeiróban tíz évvel ezelőtt rendezett Föld-csúcson elfogadott program megvalósítására, miután ezen a téren szinte semmi sem történt azóta. A fejlett országok gazdasági növekedése ellenére nem volt előrelépés a szegénység problémájának megoldása terén - hangsúlyozta Jan Pronk, az ENSZ-főtitkár tanácsadója. A világszervezet által meghirdetett programok ellenére inkább tágult a szakadék a két világ között.
A környezetvédelem és a tartós fejlődés összebékítésére hivatott ENSZ-program eddigi legfontosabb eredménye az 1997-es kiotói megállapodás, amely azt tűzte ki célul, hogy 2012-re a világ szén-dioxid-kibocsátása 8 százalékkal az 1990-es szint alá süllyedjen. Ahhoz, hogy a megállapodás hatályba lépjen, 55 országnak kell ratifikálnia, amelyek együttesen a kibocsátás 55 százalékáért felelősek. A legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok felmondta a megállapodást, ezért az EU a többi ipari ország meggyőzésére összpontosít, s így Oroszország, Japán és Kanada mellett szüksége van az EU-tagjelöltek együttműködésére is. Kína a napokban elkötelezte magát a ratifikáció mellett, de, mint fejlődő ország, több szén-dioxidot bocsáthat ki gazdasági felzárkózása érdekében.
Az európai bizottság hétfői nyilatkozatában már sokkal derűlátóbban ítélte meg a csúcs eredményességének esélyét, mint az előkészületek során. A hét végi, legutolsó egyeztetéseken már számos területen konszenzus körvonalazódott, az EU arra törekszik, hogy a különféle akcióterveket időpontokhoz és ellenőrzési-elszámoltatási mechanizmushoz kössék.
Gordon Tamás

Gordon Tamás
Gordon Tamás

Ez is érdekelhet