Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az áprilisi 36,1 milliárdról májusban a rekordot jelentő 37,6 milliárd dollárra nőtt az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének deficitje. A Wall Street csak 35,5-36 milliárd dollár közötti értékre számított. A washingtoni kereskedelmi minisztérium közleményében az import növekedését minősítette a hiány megugrása fő okának. Az import egyetlen hónap alatt 1,8 százalékkal, 118,3 milliárd dollárra, a tavaly márciusban kezdődött minirecesszió óta nem látott szintre nőtt. A tartós fogyasztási cikkek – köztük a televíziók és a ruhák – bevitele 2,3 százalékkal, 25,6 milliárd dollárra, az autóké és autóalkatrészeké pedig 5 százalékkal, 17,9 milliárd dollárra ugrott meg. Az export a harmadik egymást követő hónapban bővült, ezúttal 0,7 százalékkal, 80,6 milliárd dollárra. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint az import és az export közötti aránytalanság júniusban valószínűleg még tovább nőtt, hiszen a kiskereskedelmi forgalom a vártnál jóval nagyobb ütemben, 1,1 százalékkal futott fel. Ez arra utal, hogy a gazdasági növekedést továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) mintegy kétharmadát adó magánfogyasztás tartja lendületben. A dollár értékvesztése ugyanakkor támogatja az exportot, de rövid távon még nagyobb deficitet okoz, tekintettel a már lekötött importmegrendelésekre.
A gazdasági fellendülés erősségét azonban megkérdőjelezi, hogy a vállalatoknak nincs árérvényesítő képességük: a termékeik iránti keresletet csak nyomott árakon tudják biztosítani, legalábbis erre lehet következtetni a júniusi inflációs adatokból. A májusi stagnálás után júniusban 0,1 százalékkal kúsztak feljebb a fogyasztói árak – a Wall Street-i konszenzus 0,2 százalékos havi inflációt várt –, és 12 havi összevetésben 1,1 százalékos volt a pénzromlás mértéke. Az éves áremelkedési ütem így visszatért a januárban és februárban regisztrált, 1986 óta nem látott alacsony szintre. A nagy változékonyságú élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció a májusi 0,2 százalék után júliusban csak 0,1 százalékkal emelkedett. Az inflációs nyomás hiánya egyúttal magyarázat arra, hogy Alan Greenspan, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke miért jelezte múlt heti kongresszusi meghallgatásán meglepően egyértelműen: még jó ideig nem kívánnak változtatni a jelenleg negyvenéves mélyponton, 1,75 százalékon lévő irányadó egynapos kamaton. Az ez évi monetáris szigorítás esélyét az elemzők egyre inkább valószínűtlennek tartják, sőt a Lehman Brothers befektetési bank például 40 százalékos esélyt lát arra, hogy a Fed következő lépése nem kamatemelés, hanem kamatcsökkentés lesz. A feltételezés azon alapszik, hogy a gazdaság nagyon lelassul, a részvényárfolyamok összeomlanak, és nem zárható ki a recesszióba való visszaesés, ezért a likviditás újabb növelésre lehet szükség.
B. P. A.
