Az amerikai vállalati botrányok miatt lendületre kapott a New York-i tőzsdék árfolyamesése, és emiatt egyre több alapkezelő vonja ki pénzét az Egyesült Államok részvénypiacairól. A folyamatra pszichológiailag is ráerősített az euró dollárral szembeni izmosodása és a paritás átlépése, ami azonban nem Európa vonzerejét tükrözi, hanem a dollárban jegyzett tőkejavaktól való elfordulást. A kivont hatalmas összegek nem az európai tőzsdékre kerülnek, mert azok teljesítménye legalább olyan rossz, mint a New York-i piacoké. A birkaszellem annak ellenére uralkodik, hogy az intézményi befektetők tudják a legjobban: az európai papírok olcsóbbak és nem fenyegetnek hangos vállalati botrányok - vélik a Reuters által megkérdezett elemzők.
Az USA-ból kivont pénz nagy része rövid távú európai kötvényekben és készpénzszerű konstrukciókban parkol, arra várva, hogy a két éve tartó részvényeladási hullám lecsillapodtával újra részvényekbe fektessék be. A kutatások azt sugallják, hogy a fellendülés kezdetével párhuzamosan a jelenlegi gazdasági ciklusban elérkezett az idő, amikor igen kicsi a globális részvénypiacok mozgása közötti korreláció. Sok alapkezelő azért feltételezi, hogy az európai tőzsdék lehagyják a Wall Streetet, mert arra számít, hogy a kontinens gazdasági fellendülése az elkövetkező 6-12 hónapban felülmúlja az Egyesült Államokét. Mások viszont úgy vélik: először meg kell oldani az európai gazdaságok szerkezeti problémáit - különösen a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer merevségét -, hogy az európai tőzsdék vonzóbbak legyenek az amerikai befektetők szemében. Az európai reformok viszont csak nagyon lassan haladnak előre, és a kör bezárult: a befektetők a Wall Street feltámadására várnak, mielőtt Európában körülnéznének. Ennek mellékkövetkezményeként a jelenleg parkoló pénzek újra a tengerentúlra vándorolnak, ami a dollárt erősíti, és ezzel vonzóbbá válnak az amerikai részvények.
B. P. A.
