Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
A brüsszeli bizottság szerdán jóváhagyta a közös mezőgazdasági politika (CAP) átalakításáról szóló tervezetet. Ennek leglényegesebb vonása, hogy 2004-től a gazdálkodók lényegében alanyi jogon kapják a közvetlen jövedelemtámogatást, a gazdálkodástól függetlenül, és a támogatás összege nem haladhatja meg az évi 300 ezer eurót. Az összeget évi 3 százalékos lépésekben 20 százalékkal csökkentik. Véget kell vetni annak, hogy a gazdák a piaci szempontok helyett a szubvenció elnyerésére összpontosítsanak – hangsúlyozta tegnap az Európai Parlamentben Franz Fischler, a bizottság mezőgazdasági politikáért felelős tagja az agrárpolitika félidős áttekintése alkalmából kidolgozott reformot ismertetve. Adott esetben zéró termelés esetén is jövedelemtámogatást élvez a földtulajdonos, ennek fejében azonban gondoskodnia kell a gazdaság kézben tartásáról, hogy a termelés bármikor felújítható legyen. A birtok elhanyagolásáért büntetés jár.
A közvetlen jövedelemtámogatás lefaragásával megtakarított pénzt a vidékfejlesztési alapba utalják, amelyből új feltételrendszer alapján kapnak további támogatást a gazdaságok. Az új normák a környezetbarát termelési módszereket, az élelmiszer-biztonságot, az állattartás javítását és a munkavédelmi előírások betartását helyezik előtérbe, és az ezzel járó nagyobb költségek kompenzálására szolgálnak. Az agrárpolitika félidős felülvizsgálatánál kiderült, hogy további beavatkozásokra van szükség a világpiaci árakhoz való közeledés érdekében. Erősíteni kell a garantált felvásárlási ár „védőháló" funkcióját, ezért egyebek között jelentős változások lesznek a gabonarezsimben.
A reformok az újonnan csatlakozó országokra is vonatkoznak, de a közvetlen jövedelemtámogatás – amelyről még vita van a tagállamok között – egyelőre elkülönített alapból történne, ezért a kalkulációban nem szerepel. A tizenötöket véve alapul az agrárbüdzsé nem változik jelentősen, a megtakarítások 2006-ra is csupán 200 millió eurót érnek el. Az első visszhangok szerint a költségvetés nettó befizetői, főként Németország és Hollandia keveslik a reformok anyagi vonzatát, míg Franciaország – az agrárpolitika legfőbb haszonélvezője – a mai rendszer fenntartásában érdekelt.
