Minden bizonnyal előrehozott választások lesznek Törökországban, miután a kormánykoalícióhoz tartozó jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártjának indítványa megkapta a képviselők szükséges egyötödének támogatását ahhoz, hogy a törvényhozás szeptember 3-án tűzze napirendjére az előrehozott választások kiírását. A választásra a javaslat értelmében novemberben, a kormány mandátumának lejárta előtt másfél évvel kerülne sor. A kormánynak már hat minisztere lemondott, és Bülent Ecevit, a 77 éves miniszterelnök, aki hetek óta betegeskedik, két hónap óta először tartott tegnap kormányülést.
A három éve hivatalban lévő kormány legnagyobb eredménye, hogy 32 milliárd dollár kölcsönt sikerült szereznie az országnak a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól. Most folyik a legutóbbi, 16 milliárdos válságkezelő program, a kormányválság és az esetleges kormányváltás azonban bizonytalanná teszi, hogy sikerül-e teljesíteni az ebben foglalt feltételeket. A legutóbbi felmérések szerint várhatóan a jelenlegi három kormánypárt egyike sem jut be az új parlamentbe, és lehetséges, hogy szélsőséges muzulmán pártok alakíthatnak kormányt az új választások eredményeként (NAPI Gazdaság, 2002. július 9., 2. oldal). A Reuters elemzői szerint Törökország eddig is csak azért kaphatott rendkívül nagy összegű támogatást az IMF-től, mert legnagyobb részvényese, az USA kormánya számára stratégiai jelentősége van a Közel-Kelet határán levő országnak.
A Moody's Investors Service tegnap a hosszú lejáratú török devizaadósságok B1 besorolásának kilátásait stabilról negatívra rontotta, ami általában a visszaminősítés előjele. Az amerikai hitelminősítő indoklása szerint a választási kampány akadályozhatja az ország vezetését gazdasági programja végrehajtásában.
B. T. J.
Barabás János T.