Brüsszeli diplomaták szerint fennáll annak a veszélye, hogy Málta nem kerül azon országok közé, amelyek az első körben csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. Bár a szigetországot a tagjelölt országok többségétől eltérően nem terheli a szocialista múlt, protekcionista hagyományai és korábbi politikai elszigeteltsége erősen rontják tárgyalási pozícióit - írta a Reuters. Ennek folytán a 30 tárgyalási fejezetből még csak 23-at sikerült lezárnia, s ezzel a sereghajtók közé süllyedt, jócskán lemaradva Ciprus, Lengyelország és Magyarország mögött.
A mindössze 380 ezer lakosú volt brit gyarmat még olyan fejezetekben sem tudott megállapodásra jutni, mint az adózási, a környezetvédelmi vagy a versenypolitikai. Nem tudnak megegyezni a hajógyárak kérdésében, amelyek támogatásának felszámolása alól hét évre akar derogációt kapni az EU jövőbeli legkisebb tagja, a környezetvédelem terén pedig megdöbbentő módon a legnagyobb probléma, hogy a kormány fenn akarja tartani a rendkívül befolyásos vadászlobbi jogát a vándormadarak kilövésére. Ráadásul a tagjelöltek közül a máltaiak körében a legkevésbé népszerű a csatlakozás gondolata, így erősen kérdéses az erről tartani tervezett jövő évi népszavazás kimenetele. Brüsszeli diplomaták szerint Málta mintha a kis országnak kijáró politikai jóakaratra számítana; ez nem is hiányzik, de az országnak akkor is összhangba kell hoznia jogrendjét az unióéval. A brüsszeli bizottságnak októberben meg kell neveznie azokat az országokat, amelyekkel véleménye szerint decemberben lezárhatók a csatlakozási tárgyalások, vagyis a máltaiaknak nincs sok idejük.
B. T. J.
Barabás János T.