Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Unió közös kutatási alapjának 10 százalékát, 1,58 milliárd eurót a jövőben egyetlen célnak rendelik alá: megakadályozni az agyelszívást. A kutatók ugyanis a jobb jövedelmi viszonyok és kutatási feltételek miatt egyre nagyobb számban telepednek le külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban. Ezt megakadályozandó Brüsszel a következő négy évben célzott projekteket finanszíroz, s az erre eddig rendelkezésre álló összeget 50 százalékkal felemeli. Az úgynevezett ismerettranszferrel a visszamaradt régiókat és a tagjelölt országokat is be akarja vonni kutatási programjaiba, az interneten keresztül kutatói munkaközvetítést indít, amely gondoskodik a testre szabott igények kielégítéséről. A nagyobb mobilitást szolgálhatja a jogi és adminisztrációs akadályok leépítése, a remélhetően rugalmasabbá váló bevándorláspolitika, a diplomák elismerése és a társadalombiztosítás kiterjesztése. Ezzel párhuzamosan tovább ösztönzik a tagállamokat, hogy emeljék a kutatásra, fejlesztésre fordított összegeket.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti csúcstechnikai szakadék ugyanis tovább tágul: 2000-ben az EU-ban 164 milliárd eurót, az Egyesült Államokban csaknem 300 milliárdot fordítottak kutatásra. Az unió az évtized végére a GDP 3 százalékát akarja kutatásra áldozni. Ma ez az adat még a 2 százalékot sem éri el, szemben a riválisok 3 százalékával. Brüsszel ajánlása: adókedvezmények, az állami támogatás fokozása, a kockázati tőke bevonása. Egyre kevesebbet költ kutatásra Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország, és ezt nem ellensúlyozza, hogy többet fordítottak innovációra Görögországban, Hollandiában, Portugáliában és Finnországban. Míg az EU-ban a kutatási alapoknak csupán a felét adja a magánszféra, addig Japánban és az Egyesült Államokban a kétharmadát.
Gordon Tamás
