Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
A dán kormány féléves EU-elnökségi programja: bővítés, bővítés, bővítés. A hármas jelszóval Koppenhága nem annyira saját ambícióját, mint inkább a tagországokra nehezedő nyomást akarja jelezni. A kormány elutasítja, hogy a közös mezőgazdasági politika (CAP) reformját és a bővítést összekapcsolják. Tartják magukat az eredeti tervhez, hogy október 24-25-én a brüsszeli rendkívüli csúcson döntenek a mezőgazdasági támogatásokról, így november elején átadhatják a közös álláspontot a tagjelölteknek, és a decemberi koppenhágai csúcsig megállapodhatnak a részletekről.
Koppenhága arra akarja szorítani a tagjelölteket, hogy októberig zárjanak le minden olyan jogfejezetet, amely nincs közvetlen összefüggésben az EU-költségvetéssel. Magyarország számára ez azzal a következménnyel járhat, hogy jelentős engedményre kényszerül a versenypolitikában, hiszen az EU brüsszeli bizottsága - amely ebben a kérdésben merevebb a tagállamoknál - továbbra is elutasítja a magyar igényeket a beruházási adókedvezmények fenntartásáról. Új eleme a bővítésnek, hogy az új tagoknak valószínűleg nyilatkozatban kell kötelezettséget vállalniuk, hogy nem akadályozzák Bulgária és Románia felvételét.
A bővítés mellett Koppenhága kiemelten kezeli a bel- és igazságügy, illetve a menekült- és bevándorlási politika Sevillában elhatározott fokozott koordinációját, együtt a közös védelem- és biztonságpolitikával. A dán elnökség feladata, hogy átültesse a gyakorlatba a csúcstalálkozón elhatározott intézményi reformokat. A miniszteri értekezletek tárcazsugorítása mellett arra is fel kell készülni, hogy a miniszteri találkozók nyilvánosak lesznek, legalábbis, ha olyan ügyekről határoznak, amelyekben az Európai Parlamentnek társdöntési jogköre van.
Gordon Tamás
