Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az EU sevillai csúcsa november elejére halasztotta a döntést arról, kiterjesztik-e, és ha igen, milyen feltételekkel a mezőgazdasági közvetlen jövedelemtámogatásokat az új tagok gazdáira. A záróközlemény szerint decemberben - amennyiben azok készen állnak - 10 tagjelölttel lezárják a csatlakozási tárgyalásokat, míg Románia és Bulgária további felkészülési támogatást és csatlakozási menetrendet kap.
Gerhard Schröder német kancellár a csúcsot követően kijelentette: a november elejéről szóló ígéretet nem tartja szentírásnak, hozzátéve, hogy valamikor november-decemberben meglesz a közös álláspont az agrárjogfejezetről; azt viszont ő is megerősítette, hogy december végére lezárják a tárgyalásokat a jelöltekkel. Josep Piqué spanyol külügyminiszter bejelentette, hogy a koppenhágai decemberi csúcson közlik Törökországgal, mikor számíthat a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amire Schröder - szintén bizonyítékául annak, hogy minden kérdést a közelgő parlamenti választások fényében kezel - azt válaszolta: „ennyire közel még nem vagyunk”.
Az illegális bevándorlás fékezése érdekében közös fellépést határoztak el, az összekötő tisztek kiküldését, a tapasztalatcseréket, a technikai együttműködést (például az útlevél-hamisítások leleplezése érdekében) már a közeljövőben megkezdik; mindezeknek hosszabb távon a közös határőregységek felállításához kell majd elvezetniük. A probléma kezelésében, kiváltképp az illegális menekültek visszatelepítésében az együttműködést megtagadó országokat ugyanakkor nem szankcionálják, nem vonják meg tőlük az anyagi támogatásokat, a kedvezményes kereskedelmi megállapodásokat; bizonyos büntető intézkedéseket is csak egyhangú egyetértés esetén hoznak.
A spanyol soros elnökség az intézményi reformok keretében kezdeményezte az Európa Tanács, azaz a kormányfők értekezletének reformját a minősített többségi döntés bevezetésével. Ezt azonban a tagállamok (a leghatározottabban Franciaország) rövid úton elvetették, továbbra is ragaszkodnak vétójogukhoz. Megszívlelték viszont a spanyol javaslatot, hogy a hatékonyabb csúcstalálkozók érdekében jobban szűrjék a vezető témákat és a „bagatell” ügyekben a szakminiszterek állapodjanak meg. Csökkentik a delegációk tagjainak számát is, egynaposra zsugorítják a csúcs idejét és lehetőség szerint elkerülik a harmadik országok vezetőivel való találkozókat is.
Jelentősen, 16-ról 9-re faragják le az EU miniszteri szintű értekezleteinek számát, a jövőben megmarad a külügy, a mezőgazdaság, a pénzügy- és gazdaság, a közlekedés (energia, távközlés), a bel- és igazságügy, a foglalkoztatás és szociálpolitika, a versenypolitika (ipar, kutatás és belső piac), a kultúra és a környezetvédelem témájában rendezett ilyen fórum, megszűnnek viszont például a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a turizmus ügyében rendezett értekezletek.
Franciaország elérte, hogy a stabilitási paktum némileg enyhüljön a költségvetési egyensúly 2004-re megígért elérésének kérdésében. A korrekció az egyensúly megközelítését helyezi kilátásba, amennyiben nem változik a francia gazdaság előirányzott növekedési üteme.
Sikerrel járt Bertie Ahorn ír kormányfő törekvése, hogy a csúcs nyilatkozatban jelentse ki: a nizzai szerződés nem érinti országának katonai semlegességét. Ezzel Dublin igyekszik kifogni a szelet az őszi referendumon Nizza ellen felszólítók vitorlájából, elhárítva a végső akadályt a bővítés által megkövetelt intézményi reformok elfogadásának útjából.
Gordon Tamás
