Jogi szakemberek mérföldkőnek tekintik az Európai Unió legfelső bíróságának múlt heti, a brüsszeli bizottság keresete nyomán hozott ítéletét, amellyel törvénytelennek nyilvánította az állami aranyrészvény-tulajdont a francia TotalFinaElf SA olajtársaságban, valamint a portugál kormány által az EU-beli befektetőkkel szemben érvényesített restrikciókat a volt állami cégeknél (NAPI Gazdaság, 2002. június 5., 1-2. oldal). Az ítélet után a bizottság valószínűleg más tagországok esetében is megkíséreli jogi úton korlátozni nem csupán az aranyrészvény-használatot, hanem általában az állami beavatkozást.
A brüsszeli álláspont szerint a speciális szavazati jogok fenntartása akadályozza a tőke szabad áramlását, ezért csak akkor megengedhető, ha az ország nemzetvédelmének vagy energiaellátásának biztosítása indokolttá teszi. Mindez messzemenően érinti az EU-tagjelölteket is, habár a Reuters úgy tudja, a magyar és a cseh kormány brüsszeli nyomás nélkül is nagyrészt fel akarja számolni az aranyrészvény-tulajdont. A magyar gazdasági minisztérium szándéka szerint az államnak csak a stratégiai társaságokban maradna aranyrészvénye, így a Mol Rt.-ben és az MVM Rt.-ben. Csehországban az állam több tucat vállalatot ellenőriz jelenleg ilyen módon - köztük a Cesky Telecom AS-t és a South African Breweries többségi tulajdonában lévő Plzensky Prazdroj sörgyárat -, de a tendencia ott is e gyakorlat megszűnése felé mutat.
Az EU-ban számos társaság válhat akvizíció célpontjává, ha a legfelső bíróság további esetekben is törvénytelennek ítéli az aranyrészvény-használatot, illetve az állami kontroll egyéb formáit. Nagy-Britanniában például a kormány 15 vállalatban rendelkezik aranyrészvénnyel, köztük a Rolls-Royce Plc-ben - emlékeztet a Dow Jones. Spanyolországban az elmúlt években potenciális felvásárlási célpontként emlegették a Repsol SA olajtársaságot és az Endesa SA közüzemi szolgáltatót. Bár egy esetleges perben a kormány érvelhet azzal, hogy e cégek stratégiai jelentőségűek, elemzők nem tartják kizártnak, hogy végül kénytelen lesz lemondani a kontrollról, miáltal a két vállalat külföldi tulajdonba is kerülhet.
Különleges helyzetben van a német Volkswagen AG, Alsó-Szászország tartományi kormánya ugyanis részvényeinek 19 százalékát birtokolja, és az alapszabály szerint egy tulajdonos maximum 20 százalékkal rendelkezhet. Az autógyárnak persze aligha kell felvásárlástól tartania, ha Brüsszel és az EU-bíróság véget vet e korlátozásoknak, viszont a tulajdonosi struktúra és az ellenőrzési jogok változása nyomán sor kerülhet olyan - például szerkezetátalakítási - intézkedésekre, amelyeket Alsó-Szászország jelenleg még megakadályozna.
(NAPI)
Papp Zoltán