Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Unió bővítése politikai kérdés, amelynek gazdasági kihatásai vannak. Az októberi választások után Berlin rugalmasabb álláspontot képviselhet majd a mezőgazdasági jogfejezet tárgyalásában, például a közvetlen támogatások ügyében - nyilatkozta Martin Wille német mezőgazdasági államtitkár az Európai Parlament agrárrendezvényén, amelyen több tagállam és tagjelölt ország szakminisztere is részt vett.
Wille egyetértett Laurens Jan Brinkhorst holland mezőgazdasági miniszterrel abban, hogy a közös mezőgazdasági politika reformjával nem várhatnak 2007-ig, amikortól új költségvetési irányelvek lesznek érvényben. Ugyanakkor a német kormány az 1999-es megállapodásra hivatkozva a tagjelöltek esetében nem tekinti a közvetlen jövedelemtámogatást a közösségi joganyag részének, hiszen az Agenda 2000-ben ez nem szerepel. Wille nem állította, hogy tárgyalási alap lehet a brüsszeli bizottság javaslata a közvetlen jövedelemtámogatás 25 százalékos kezdeti megadásáról, de úgy fogalmazott: Németország nem akarja veszélybe sodorni a bővítést, ezért lát lehetőséget kompromisszumra, az októberi választások után.
A NAPI Gazdaságnak Brinkhorst a következőket mondta erről: a mezőgazdasági politika mostani áttekintése során már dönteni kell a további reform sorsáról, és Hága ragaszkodik ahhoz, hogy például a tejágazat reformja a bővítéskor életbe lépjen. Ezt Berlinben 1999-ben elhalasztották a tagállamok, tovább azonban nem lehet várni. Hollandia sem akarja blokkolni a bővítést, de a közvetlen jövedelemtámogatást csak akkor tudja elfogadni, ha az új tagok számára való fokozatos bevezetéssel egy időben menetrendet fogadnak el a rendszer ugyancsak fokozatos megszüntetéséről. A konferencia során ismét kiderült, hogy az EU a lengyel agráriumot tartja a legnagyobb problémának: a kétmillió gazdaságból legfeljebb hétszázezer életképes, a többinek meg kell szűnnie.
Gordon Tamás
