Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pozsonyi tudósítónktól:
A szlovák parlament törvényt fogadott el a társadalombiztosításról, amely nyugdíj-, betegség- és balesetbiztosításból áll. A jogszabály értelmében a nevelt gyermekek számától függően, évi 2-4 hónappal fokozatosan emelik a nők nyugdíjkorhatárát. Az emelés 2003. július elsején kezdődik és a korhatár 2027-ben éri el a férfiak esetében jelenleg is érvényes 60 évet. Az új törvény igazságosabbá teszi a nyugdíjfolyósítás eddigi rendszerét, mivel a nyugdíj nagysága az eddiginél jobban kifejezi a munkavállalóként befizetett összeg nagyságát és a ledolgozott évek számát. Szakértők szerint az igazi változást majd a nyugdíjrendszer második pillérének bevezetése jelenti majd, amikor is a munkavállaló külön számlára vezeti a nyugdíjbefizetése egy részét, s nyugdíjba vonulását követően e számláról kamatostul kapja vissza a befizetett összeget.
A kormány és a parlament által 2000 első felében elfogadott koncepció értelmében a korszerűsített nyugdíjrendszernek három pilléren kell nyugodnia. A reform finanszírozása érdekében a kormány a szlovák gázművek (SPP) 49 százalékának eladásából befolyó összegből összesen 65 milliárd koronát különített el a nyugdíjfolyósítás átalakítására. A reform azért ennyire pénzigényes, mert a foglalkoztatottaktól levont járuléknak csak egy része kerül a közös kasszába, míg a másik része már az érintettek magánszámlájára folyik, a keletkező hiányt pedig pótolni kell.
Az első pillér a jelenlegi nyugdíjfolyósítási rendszer korszerűsített változata, amely sértetlenül hagyja a folyamatos nyugdíjbiztosítás elvét. E pillér lényege: az állam adók formájában a munkaviszonyban lévőktől pénzt von el, ennek fejében, ha a dolgozó eléri a nyugdíjkorhatárt, nem túl jelentős, ám garantált állami nyugdíjat kap. A második pillér keretében az aktív munkavállalónak kötelező jelleggel személyi számlát kell nyitnia s ezen vezetik a kötelező nyugdíjjárulék egy meghatározott részét. E módszer súlya a befizetett összeggel arányosan az évek során egyre inkább növekedni fog, és a jelenlegi elképzelések szerint 2023-tól ez lesz a meghatározó nyugdíjfolyósítási forma. A számlán levő pénz természetesen kamatozik. A számla kezelését állami nyugdíjpénztárak látják el. A harmadik - már nem kötelező - pillér alapját a magán-nyugdíjpénztárak és a kereskedelmi jellegű biztosítások képezik. Részben már ma is működik a rendszer a járulékos nyugdíjbiztosítás és a különböző biztosítók megtakarítási termékei révén.
Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa
