Csökkenés helyett mélyülni látszanak az ellentétek az Európai Unió tagországai között a mezőgazdasági politika reformja és az új tagok támogatása kérdésében - nyilatkozták nevük elhallgatását kérő uniós diplomaták a Reutersnak. A 15 tagországból jelenleg csak 11 helyesli a brüsszeli bizottság javaslatát, amelynek értelmében az új tagok agrártermelői a csatlakozás után a közvetlen támogatás negyedét kapnák, és a szint tíz év alatt érné el az EU termelőinek jelenleg fizetett összeget, miközben a tagjelöltek ezt is megalázóan rossz ajánlatnak tartják. A hírügynökség értesülése szerint Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország nem hajlandó belemenni abba, hogy az EU ajánlata a június végén kezdődő tárgyalásokon tartalmazza a közvetlen támogatásokat.
A brit ellenjavaslat, amit a Reutersnak sikerült megszereznie, későbbre halasztaná a támogatás kérdésének megvitatását, előre véve a termelési kvóták ügyét. A vita hátterében az egyes országok nemzeti érdekei közti ellentétek és belpolitikai okok állnak. Az említett négy ország szerint a közös agrárpolitika (CAP) középtávú eredményeinek júliusban kezdődő értékelése előtt tárgyalni sem szabad a csatlakozni kívánó országokkal a kedvezményekről, s hogy előbb a CAP-ot kell megreformálni, jelentősen csökkentve a mezőgazdasági árutermelőknek adott támogatást. A német kormány számára különösen kínos volna állást foglalni a szeptemberi parlamenti választások előtt, miután attól tart, hogy az EU költségvetéséhez való, máris igen nagy összegű német hozzájárulás az új tagok agrártámogatása miatt ellenőrizhetetlen növekedésnek indul, hacsak előbb nem sikerül a bázisszámot, vagyis az uniós támogatásokat jelentősen leszorítani.
A nézetkülönbség mélysége és fontossága miatt elképzelhető, hogy a témával az EU jövő havi sevillai csúcstalálkozóján is kénytelenek lesznek foglalkozni, a szakértők azonban kevés esélyt látnak arra, hogy akár a legfelsőbb szinten sikerülhet egyetértésre jutni. Egy brit szakértő szerint az agrárkérdések 95 százalékát meg lehet vitatni. A Gazeta Wyborcza című vezető lengyel lap szerint viszont az ellentétek oly élesek, hogy akár a bővítés tervezett időpontját is veszélyeztethetik. Az újság felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatás támogatói álláspontjukkal elsősorban nem az új tagok, hanem saját mezőgazdaságuk érdekeit képviselik ebben az ügyben, míg a „négyek” nem a bővítés ellenségei, hanem a jelenlegi, szerintük pazarló, s leginkább Franciaországnak kedvező uniós agrárpolitika reformját szeretnék elérni.
B. T. J.
