A lengyel központi bank monetáris politikai tanácsa tegnap fél százalékponttal leszállította valamennyi irányadó kamatát, így a 28 napos repokamat 9 százalék, a lombardkamat 12 százalék, a leszámítolási 10,5 százalék, a betéti kamat pedig 6 százalék lett. Az elemzők nem számítottak a kamatcsökkentésre - bár ezt a gazdasági helyzet indokolta -, mert a kormány és a bank között feszülő ellentétek miatt általában azt várták, hogy a függetlenségét védelmező monetáris politikai vezetés továbbra is kitart minden oldalról bírált álláspontja mellett.
Az RPP tavaly összesen 7,5 százalékos, idén eddig 2 százalékos kamatcsökkentést hajtott végre; a mostani döntéssel a magyarországinak megfelelő szintre mérsékelte a kamatot - emelte ki a Bloomberg -, bár a két ország a gazdasági fejlődés eltérő fázisában van. Áprilisban a rendszerváltás óta a legalacsonyabb szintre, 3 százalékra csökkent az infláció Lengyelországban s jövőre várhatóan az EU-átlag alá süllyed, vagyis ezután is igen magas marad a reálkamat az országban.
A varsói kormány szóvivője erre utalva úgy nyilatkozott, hogy a kormány ugyan örül az RPP döntésének, de úgy véli, az alacsony infláció jóval radikálisabb kamatcsökkentést is lehetővé tenne. Leszek Miller kormányfő sokkal keményebben fogalmazott. Szerinte a döntés azt mutatja, hogy az RPP-t nem érdekli az üzletemberek véleménye és a gazdasági felépülés reménye.
Az ország nehéz gazdasági helyzete miatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is sürgette a varsói jegybankot, hogy lazítson monetáris politikáján, az azonban kitartott amellett, hogy egyetlen feladata az infláció féken tartása. Emiatt a kormánykoalíció pártjai a jegybanki törvény módosítására készülnek, amely kiterjesztené az RPP feladatkörét a munkanélküliség elleni harc és a gazdasági növekedés ösztönzésére is, és fokozott kormányellenőrzés alá vonná a monetáris politikát - amit viszont már elleneznek a nemzetközi pénzügyi szervezetek. Nyilván ez az oka annak, hogy Leszek Miller bejelentette: a kormány nem ért egyet a pártok javaslatával, és nem kívánja csorbítani a jegybank függetlenségét.
A tegnapi banki tanácskozáson - szokatlan módon - részt vett Marek Belka pénzügyminiszter is, de a Reuters jelentése szerint nem sikerült elérnie, hogy az RPP hozzájáruljon a zloty gyengítéséhez. A kormány úgy látja, a jelenlegi árfolyam-politika miatti zlotyerősödésnek meghatározó szerepe van az olyan exportágazatok csődjében, mint az acélgyártás és a hajóépítés. Egyes hírek szerint szeretnének viszszatérni a nemzeti valuta árfolyamának jelenlegi szabad lebegtetéséről a 2000 áprilisában megszüntetett sávos lebegtetéshez, ami akkor plusz-mínusz 15 százalékos eltérést engedett a jegybank által irányadóként megadott napi árfolyamhoz képest.
B. T. J.
