Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
A hírek szerint az EU-ban módot keresnek arra, hogy a nizzai szerződés egészéről leválasszák a bővítés előfeltételének tekintett intézményi reformokat. A német külügyminisztérium hangsúlyozta: az ötlet nem Joschka Fischer külügyminisztertől származik, hanem a brüsszeli bizottságtól, amely attól tart, hogy az írek ismét elutasítják a szerződést. Romano Prodi szóvivője azonban nem tud arról, hogy a bizottsági jogászokat felkérték volna erre. Az ír lakosság a tavalyi referendumon elutasította a nizzai szerződést, egyebek között annak védelempolitikai elemei miatt. A dublini kormány őszre tervezi új népszavazás kiírását, ám közvélemény-kutatók szerint ez is fiaskóval fenyeget. Ír politikai megfigyelők ráadásul úgy látják, hogy a lakosságot az is az elutasítás irányába tereli, hogy ugyanarról rövid idő belül immár másodszor kellene állást foglalnia.
A negatív válasz megakadályozná az EU bővítését, hiszen az amszterdami szerződés 1997-ben kimondta, hogy az EU intézményi reformjai húsznál több tagállam esetén már nem odázhatóak el, márpedig a tagállamok 2004-ben tíz ország fölvételére készülnek. A 2000 decemberében Nizzában elfogadott terv ezért a szükséges intézményi reformokat tartalmazza. A brüsszeli bizottság elnöke, Prodi már a tavalyi ír végeredmény után felvetette a jogi kiskapu lehetőségét, ami abban áll, hogy a nizzai szerződésnek az intézményi reformra vonatkozó elemeit a csatlakozási szerződésekhez kapcsolják, amelyeket a tagállamok a bővítés ratifikációja során erősítenek meg.
Prodi ötletét az EU vezetői akkor elvetették, mivel egyrészt nem akarták enyhíteni az írek felelősségét, hogy éppen ők torpedózzák meg a bővítést, akik az EU-tagságnak köszönhetik szinte páratlan gazdasági fejlődésüket és bíztak benne, hogy a második referendum pozitív lesz. Másrészt úgy látták, hogy az EU-n belüli demokrácia hiányosságairól szóló vádak közepette a tagállamok nem engedhetik meg maguknak, hogy jogi manőverekkel tegyék semmissé egy demokratikus eljárás eredményét. Tegnap a bővítési biztos, Günter Verheugen szóvivője is csak annyit volt hajlandó elismerni, hogy súlyos késedelmet szenvedne a bővítés egy újabb ír „nem” esetén. Hogy mi folyik a kulisszák mögött, és hogy keresik-e a jogi kiskapukat, arról jobbnak látták hallgatni.
Gordon Tamás
